MENÜ
Kezdõlap
Önéletrajz
Képgaléria
LINKAJÁNLÓ
Magyar oldalak
Külföldi oldalak
Történelmi oldalak
MEGHÍVÓK
Testületi ülés
Kistérségi Társulás
Képgaléria ajánló
 
 
 
 
 
 


 
 
 
 
 
 
Választás 2010
 
Választási eredmények

 Választással kapcsolatos hírek
 

Önkormányzati választások
Rejtõzködõ Magyarország
Cikekk a Magyar Nemzetben,
választókerületem településeirõl,
Ludwig Emil tollából:

Túrricse

Szamosbecs

Gyügye

Gacsály

Csenger

Szamosújlak

Szamostatárfalva

Jánkmajtis

Túristvándi

Nagyszekeres

Kisszekeres

Csengersima

Vámosoroszi



Fehérgyarmati oldalak
 

 












 
SORSTÁRSAK klub

2008.10.09.

A Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének; illetõleg a Siketek és Nagyothallók Szervezetének szatmári tagjai és hozzátartozóik vettek részt a CSÖNDES SÖTÉT VILÁGOM címû zenés irodalmi mûsoron, október 4-én délelõtt, amit a „Fehérbot Nemzetközi Napja” és a „Siketek Világnapja” alkalmából rendeztek

 


Gazda Istvánné a fehérgyarmati  SORSTÁRSAK klub elnöke megnyitóját követõen
dr. Tilki Attila országgyûlési képviselõ (Fehérgyarmat polgármestere) köszöntötte az ünnepségen megjelenteket:

„Jó lenne, ha nemcsak az év egy meghatározott napján, de folyamatosan figyelnénk az idõsekre, a sérültekre. Szüleim is nyugdíjasok, s látom napi megélhetési gondjaikat. Az önkormányzat saját eszközeivel igyekszik segíteni. Mi október 10-re tervezzük a fehérgyarmati idõsek köszöntését.”



Dr. Vadász Mária – a Szatmár-Beregi Kórház fõigazgatója is megfogalmazta jókívánságait; jelezve, hogy a jövõben is örömmel fogadják a klub-összejövetelekre szóló meghívást. Elismeréssel szólt Gazda Istvánné klubvezetõ szervezõ munkájáról.

A zenés irodalmi összeállítás emléket kívánt állítani Helen Keller siketvak amerikai gyógypedagógusnak. Az 1880-ban született alabamai kislány egy súlyos betegségben elvesztette látását és hallását. Óriási erõfeszítéssel megtanulta a Braille-ábécét, tízévesen tanult meg beszélni. Huszonnégy évesen diplomázott a Radcliffe Egyetemen. Õ lett az elsõ siketvak ember, aki BA fokozatot szerzett. Bejárta a világot, küzdve a fogyatékosok jogaiért (1915-ben megalapította a Helen Keller Alapítványt. 87 évesen, 1968-ban halt meg)

A fehérgyarmati Mûvelõdési Házban bemutatott mûsorban Nagy Tünde, Geriné Jóni Ilona, Horváth Istvánné, Horváth István, Domkó Jenõ, Lakó Sándor és Rózsa Dezsõ mûködtek közre. (Jelnyelvi tolmácsként Hunyadi Kata és Szabó Ildikó segítették a jobb megértést)

Cikk: Molnár Károly       

 

  
    

 
NEMZETI GYÁSZNAP
2008.10.06.

OKTÓBER 6. AZ ARADI VÉRTANÚK EMLÉKNAPJA

1849. október 6-án a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követôen kerültek osztrák fogságba.



Így a nemzet és a magyar szabadság vértanúi lettek:
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernõ, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernõ, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly.

> Aulich Lajos (1792-1849): Császári tiszt volt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-tõl tábornok. Görgey híve volt, 1849. Július 14-tõl augusztus 11-ig õ volt az ország utolsó hadügyminisztere.

> Damjanich János (1804-1849): Szerb határõrcsaládból származott, a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve volt. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, gyõzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Világos után õ is letette a fegyvert a cári csapatok elõtt.

> Dessewffy Arisztid (1802-1849): Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetõrségbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett. 1849-ben tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél (ma: Caraº-Severin, Románia), Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. A rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján fõbelövésre változtattak.

> Kiss Ernõ (1799-1849): Császári tiszt volt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg fõparancsnokává nevezték ki. 1848. december 22-én altábornaggyá, 1849. január 9-én országos fõhadiparancsnokká léptetik elõ.

> Knézich Károly (1808-1849): Tiszt volt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban. 1849. márciusától a fõseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a Felsõ-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki.

> Lahner György (1795-1849): Volt császári tiszt, majd 1848-ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelõ lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetõje, a szabadságharc hadiiparának irányítója volt. 1849. Február 6-án tábornokká nevezték ki.

> Lázár Vilmos (1815-1849): Volt császári tiszt, 1848-ban százados, 1849 februárjától õrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél (ma: Caraº-Severin, Románia), tette le a fegyvert. A börtönben írott visszaemlékezései 1883-ban megjelentek.

> Leiningen-Westerburg Károly (1819-1849): A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka elõbb császári tiszt volt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitûnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit késõbb kiadták.

> Nagysándor József (1804-1849): 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, õrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas Nemzetõrséghez. Kitûnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elõ. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fõvezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé.

> Pöltenberg Ernõ (1813-1849): Császári tiszt, majd kapitány volt a Sándor-huszároknál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyarországra helyezték, ahol a magyar szabadságharc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Görgey bizalmasaként ô közvetítette a cári hadsereggel folytatott tárgyalásokat a fegyverletételrõl.

> Schweidel József (1796-1849): Császári tiszt volt a Sándor-huszároknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsbõl hazavezette. 1848 októberében tábornok lett, Buda visszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. A forradalom bukása után letartóztatták és bitó általi halálra ítélték, de végül felesége könyörgésére az ítéletet golyó általi halálra változtatták.

> Török Ignác (1795-1849): Az 1848-49-es évi szabadságharc alatt Komárom erõdítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig õ volt a vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erõdítéseken dolgozott. 1849-ben nevezték ki tábornokká.

> Vécsey Károly (1807-1849): Császári tisztként õrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1848 decemberétõl tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én õ is letette a fegyvert a cári csapatok elõtt.

Ady szavai jutnak eszünkbe:
„Õszi napnak csendes fénye,
Tûzz reá a fényes égre.
Bús szívünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.”
Egy Haynau-birtok Szatmár vármegyében: Beszélgetés Fazekas Lóránd szatmárnémeti helytörténésszel.

 
Az ÉAOP 2009-2010-es Akciótervérõl tartottak társadalmi fórumot Fehérgyarmaton
2008.10.03.

Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2008. szeptember 18-án tartott ülésén elfogadta az ÉAOP 2009-2010-es Akciótervének 2.0-ásmunkaanyagát, amelyet társadalmi egyeztetésre bocsátott.

Ez az a folyamat, amikor minden érdekeltnek, érdeklõdõnek lehetõsége nyílik észrevételt, javaslatot megfogalmazni a tervezett pályázati konstrukciókhoz kapcsolódóan. A társadalmasítás során nemcsak az elektronikus véleményezõ adatlapon lehet véleményt nyilvánítani, hanem kistérségi fórumokon is.

A fehérgyarmati kistérségben október 2-án tartott fórumon a kistérség polgármesterei és civil szervezetei mellett a vállalkozások képviselõinek is lehetõsége volt véleményt formálni a várható lehetõségekkel kapcsolatban.

Dr. Tilki Attila a kistérség elnöke, Fehérgyarmat Város polgármestere:

„Számunkra fontos, hogy az LHH kistérségekben ne visszatérítendõ konstrukcióban legyenek a támogatások, illetve a támogatás intenzitásának növelését is szeretnénk elérni. Hiszen ebben a kistérségben élõk jövedelme illetve a potenciális pályázók tõkeszegénysége indokolttá teszi, hogy vissza-nemtérítendõ támogatásban részesüljenek, valamint a vállalkozások jövedelmezõségének alacsonyabb szintje hosszabb idejû megtérülést valószínûsít, mely szintén alátámasztja véleményünket. Úgy gondolom, a kistérség gazdasági bázisát a fejlõdõképes, tõkeerõs kis- és középvállalkozói szektor biztosíthatja, ezért a szektor megerõsítése érdekében fontos, hogy segítsük a már mûködõ vállalkozások telephelyének fejlesztését a vállalkozások növekedése, megerõsödése érdekében.

A Fehérgyarmati kistérségben az egyik meghatározó húzó gazdasági ágazat a természeti és környezeti értékek bemutatását szolgáló turisztikai tevékenység. Az elmúlt években jelentõs mértékben nõtt az ebbõl származó jövedelem. A turisztikai attrakciók fejlesztése megköveteli a kapcsolódó szálláshelyek kialakítását és fejlesztését, ugyanis a kistérség fogadási feltételei számos esetben nincsenek összhangban a meglévõ vonzerõkkel. A szálláshelyek jelentõs része nem vagy csak korlátozottan képes olyan minõségi szolgáltatásokat nyújtani, amelyek biztosítják a turisták kényelmi, szórakozási lehetõségét, hozzájárulnak a vendégéjszakák számának növekedéséhez, egyúttal a turisztikai vonzerõk látogatottságának növekedéséhez.

Úgy gondolom, hogy a közlekedési infrastruktúra további kiépítéséhez sokkal több forrás szükséges. Ahhoz, hogy az LHH kistérségek lemaradását csökkentsük, és vállalkozásokat csábítsunk a térségbe, nélkülözhetetlen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

Végül pedig el kell mondanom, hogy a térségben a folyamatban lévõ fejlesztések ellenére még igen magas azon oktatási intézmények száma, melyek elavultak, korszerûtlenek, gazdaságtalanul mûködtethetõk.  Ezért reméljük még néhány intézmény uniós forrásból történõ felújítását.”


 
Ki törõdik a nyugdíjasokkal?
2008.10.01.

Nyíregyháza - Több odafigyelést az idõsekre! címmel tartott sajtótájékoztatót a Fidesz. Dr. Tilki Attila országgyûlési képviselõ elmondta, az idõsek világnapjának ünnepét szomorú önkormányzati tapasztalatok árnyékolják be.

Egyre több szépkorú folyamodik átmeneti segélyért, mert nem tud megélni havi járadékából. A nyugdíjszelvényen és a befizetésre váró számlákon szereplõ összegek magukért beszélnek, 2,4 százalékkal esett vissza a nyugdíjak vásárlóereje, a nyugdíjinfláció 10,7 százaléknál tart. – Pár éven belül radikálisan megváltozik az aktívak-inaktívak aránya. Nem kormányzati virágesõre, rózsaszín ígéretekre, hanem tettrekész idõsügyi stratégiára van szükség! – hangsúlyozta.

Dr Simon Miklós országgyûlési képviselõ a színvonalas idõsellátás fontosságára irányította a figyelmet. Mint mondta: egyre kevesebb forrás áll az önkormányzatok rendelkezésére, nem könnyû feladat az idõsotthonok, a szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás és a jelzõrendszeres szolgálat optimális mûködtetése ilyen keretek között. – A 13 havi nyugdíjat a szocialista kormány gyakorlatilag visszavette a nyugdíjasok zsebébõl a gázáremeléssel. Bár a távfûtéses lakásokban élõk most kedvezõbb helyzetbe kerülnek, a kormány megfeledkezik a tûzifával fûtõ, kistelepülésen élõ családok támogatásáról! Csökkenteni kell a „szegények adóját”, a tûzifa áfáját, ez jelentene megoldást! – érvelt a politikus.

- Palicz István -



Forrás: www.szon.hu

 
Közúti és vasúti fejlesztési terv Szabolcs és a romániai Szatmár megye között
2008.09.29.

Vasúti összeköttetés kialakításáról, valamint nyolc átkelési útvonalról, ezen belül egy gyorsforgalmi út létesítési tervérõl is tárgyalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megye önkormányzati delegációja hétfõn Nyíregyházán - közölték a térségi helyhatóságok vezetõi a megbeszélést követõ sajtótájékoztatón.

Seszták Oszkár, a szabolcsi önkormányzati közgyûlés elnöke elmondta: a vasúti összeköttetést Fehérgyarmat-Szatmárnémeti vagy Csenger-Szatmárnémeti között tervezik, de az is elképzelhetõ, hogy mindkét vonalat létrehozzák. A gyorsforgalmi utat - az M3-as autópálya továbbépülõ szabolcsi szakaszához csatlakozóan - M49-es elnevezéssel Vaja-Csengersima-Szatmárnémeti-Nagybánya-Nagyvárad útvonalon építenék, egészen a tervezett romániai, észak-erdélyi sztrádáig. Seszták Oszkár megjegyezte: a magyar oldalon a megvalósítás felgyorsítására van szükség, mivel a román fél már a nyomvonal kisajátításánál tart. Csehi Árpád, az erdélyi Szatmár Megyei Tanács elnöke közölte: Románia 2010-es schengeni csatlakozásáig hét új átkelési útvonalat szeretnének kialakítani a határon. A tervekben szerepel az Ömböly-Orja, Garbolc-Szárazberek, Zajta-Nagypeleske, Penészlek-Piskolt, Tiborszállás vagy Ura és Börvely, valamint a Csengerújfalu és Szamosdob vagy Csengerbabos közötti közút létrehozása.

Hangsúlyozta: a vasúti és közúti beruházásokat a Magyarország-Románia Határmenti Együttmûködési Program keretében, az Európai Unió támogatási finanszírozásával szeretnék megvalósítani. Hozzáfûzte, hogy a két ország egymással szomszédos négy-négy megyéjének több mint 224 millió eurós - a jelenlegi árfolyamon mintegy 53 milliárd forintos - pályázati keret áll rendelkezésére. A sajtótájékoztatón Seszták Oszkár elmondta azt is, hogy a felek kezdeményezik az októberi magyar-román közös kormányülésen az M49-es gyorsforgalmi út kialakításának napirendre vételét, a beruházás felgyorsítása érdekében. Szólt arról is, hogy az együttmûködés elõsegítésére megállapodtak egy bizottság létrehozásáról, amely havi rendszerességgel ülésezik majd, és a konkrét projektek kidolgozását, pályázatok benyújtását és megvalósítását koordinálja. Csehi Árpád beszámolt arról, hogy az interregionális kapcsolatok szélesítését is tervezi a két megye önkormányzata, harmadik félnek bevonják az ukrajnai Kárpátalját, amelynek helyhatósági vezetõivel külön-külön még e héten tárgyalnak.

Forrás: www.szon.hu



 
Könyvbemutató Fehérgyarmaton

2008.09.22.

 

 
Megállapodás
2008.09.05.

 
 
 
 
Közös nyilatkozat
2008.08.31.

 
 
 
 
MAGOSZ levél
2008.08.29.

 -
 


 
Alma helyzet
Lengyelország




Magyarország



A Kölcsey Televízió engedélyével
 
Precedensértékû megállapodás születhet alma-ügyben
2008.08.26.

MNO
Úgy tûnik, kijátssza egymás ellen a magyar és a lengyel almatermelõket a két ország legnagyobb ipari gyümölcsfeldolgozója, az osztrák Agrana, hogy leszoríthassa a felvásárlási árat - mondta Tilki Attila Varsóban. Budai Gyula pedig arról beszélt, hogy a mezõgazdaság más ágazatai számára is precedens értékû lehet, ha létrejön egy minimumár-megállapodás az almatermelõk és –feldolgozók között.

• A mátészalkai léüzemet is blokád alá vonták az almatermelõk
• A Szabolcs megyei Fidesz a gazdálkodók mögött áll

Tilki Attila, aki az ellenzéki párt Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének elnöke, Fehérgyarmat polgármestere, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) delegációjának tagjaként tartózkodik a lengyel fõvárosban, ahol az ottani árvita körülményeirõl tájékozódnak.

A politikus elmondta, hogy a lengyel termelõk érdekképviseleti szervezete, a National Union Farmers elnöke, Wladyslaw Serafin arról tájékoztatta a magyar tárgyalócsoportot, hogy az Agrana Lengyelországban úgy érvel: azért alacsony az ipari alma ára, mert a magyarok olcsón adják. A politikus rámutatott: az osztrák cég Magyarországon ennek a fordítottját állítja, miszerint a lengyelek olcsó almája szorítja le az árat.

Az almasûrítmény árának kialakításában jelentõs szerepe van a lengyel piacnak, mivel Lengyelországban sok alma terem, és nagy mennyiségû almasûrítmény készül. Így Magyarországon is ezekhez az árakhoz igazítják a feldolgozók a felvásárlási árakat - mondta Szigeti Zoltán, az Agrana-Juice Magyarország Kft. ügyvezetõ igazgatója kedden az MTI-nek.

Precedensértékû megállapodás születhet az almatermelõk és -feldolgozók között

A magyar mezõgazdaság más ágazatai számára is precedensértékû lehet, ha az almatermelõk és -feldolgozók között létrejön egy minimumár-megállapodás a továbbiakban - mondta Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) szövetségi igazgatója kedden. Az érdekképviseleti vezetõ azt követõen fogalmazta meg véleményét, hogy hétfõn éjszaka a magyar gazdák megbízottai Lengyelországba utaztak Jakab István, a Magosz elnökének vezetésével, hogy egyeztessenek az alma felvásárlási árával kapcsolatban a lengyel termelõkkel.

Budai Gyula elmondta: a magyar almatermelõk delegációja kedden találkozik a Lengyel Parasztszövetség megbízottaival, köztük a szervezet vezetõjével is. A magyar termelõk szorgalmazzák, hogy közös álláspontot alakítson ki a két szervezet az alma felvásárlási árával kapcsolatban. Ennek azért van jelentõsége a Magosz szövetségi igazgatója szerint, mert a magyar feldolgozók a lengyel átvételi árakat irányadónak tartják.

Budai Gyula jelezte: várhatóan szerdán vagy csütörtökön folytatódnak az egyeztetõ megbeszélések - ismét Gráf József agrárminiszter közvetítõi közremûködésével - a magyar almafeldolgozók és -termelõk megbízottai között. Az almatermelõk azt szeretnék elérni, hogy az ipari, azaz a léalma kilójáért nettó összegben 30 forintot - vagyis 12-13 eurócentet - fizessenek nekik a feldolgozók.

Szakértõi becslések szerint Magyarországon az idén 500 ezer tonna körüli almatermés várható. Tavaly a fagykár miatt mintegy 350 ezer tonna volt a termés. Az idei mennyiség mintegy 60 százalékát az észak-magyarországi régióban - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében - szedik le a fákról. Az össztermés 30-40 százaléka étkezési alma, a többi ipari minõségû. Egy kilogramm alma-sûrítmény elõállításához 8-9 kilogramm alma szükséges.

(MTI)

Forrás: MNO
 
Vásár kisbíróval, pulyaszedõvel
2008.08.24.

Penyige - A Szatmári Fesztivál vasárnapi, nyolcadik állomásán vásári hangulat várja a látogatókat.

Teljes a létszám a Szenke-parti Nagyvásáron: a kisbíró, a pulyaszedõ, a vásári komédiások, a kézmûvesek, a környezõ falvak fõzõcsapatai és a népes vendégsereg mind jelen van a penyigei rendezvényen, ahogyan azt a korábbi években megszokhattuk.

Mint Juhász Gyula, a település polgármestere visszaemlékezésébõl kiderült: 2001-ben rendezték meg elõször a nagyvásárt, amelyet a községet akkor irányító Kõrösi Miklósné kezdeményezett, és vitt sikerre hat éven át. Tavaly ugyan nem tartották meg az addigra már országos hírûvé vált eseményt, de Juhász Gyula ígérete szerint, a jövõben nem törik meg a hagyományt.

– Tanulság lehet a penyigei rendezvény és a Szatmári Fesztivál a térség falvai, s mindannyiunk számára, hiszen jó példát szolgáltat arra, hogy összefogással sikert lehet elérni – hangsúlyozta a jelenlévõket köszöntõ Veres János pénzügyminiszter.

Szegény, de gazdag

Tilki Attila országgyûlési képviselõ a nagyvásár elõnyeként a településen élõk és a környezõ falvak lakóinak együttmûködését említette.

Szatmár szegényebb az ország többi vidékénél, mégis sokkal gazdagabb, hiszen értékes hagyományokkal, híres szülöttekkel büszkélkedhet – fogalmazott a találkozót megnyitó Hanusz Árpád, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke.

Értékekben nincs hiány a nagyvásárban: a Szenke partján a szatmári népi ételek teljes kínálatát megtalálja a látogató, akit a környékbeli önkormányzatok fõzõcsapatai, a régi idõket idézõ konyháikba, tisztaszobáikba invitálnak kóstolásra. Az érdeklõdõk betekintést nyerhetnek a helyszínen tevékenykedõ kézmûvesek – a teknõvájó, a fafaragó, a fazekas – munkájába, s népi játékokban próbálhatják ki ügyességüket. A színpadon hagyományõrzõ csoportok váltják egymást, majd az esti órákban vízimozi szórakoztatja a vásározókat.

- Koncz Nóra -


 
Halászlében versenyeztek a Túrnál
2008.08.23.

Túristvándi - A Szatmári Fesztivál legidõsebb rendezvényét tartották tegnap Túristvándiban.

A Nemzetközi Halászléfõzõ Verseny nagy múltúnak nevezhetõ, annál is inkább, mivel magát a Szatmári Fesztivált is megelõzte egy évvel.

– Tíz évvel ezelõtt döntötték el a térség települései, hogy közösen rendezik meg a több napon át tartó hagyományõrzõ programot, amelyhez Túristvándi az akkor már sikeres Halászléfõzõ Versenyével csatlakozott – emlékezett vissza a tizenegyedik alkalommal rendezett megmérettetés megnyitóján dr. Hanusz Árpád, a Falusi- és Agroturizmus Országos Szövetségének alelnöke.

– A turizmus nem cél, hanem eszköz a lakosság megélhetésének segítésére – fogalmazott Lakatosné Sira Magdolna köszöntõjében, s elmondta: a rendezvényt rendkívüli érdeklõdés kísérte, s ennek egyik bizonyítéka, hogy a településen minden szálláshely foglalt a verseny ideje alatt.

Kitörési lehetõség

– A térség számára fontos a kiugrási lehetõség, és ez a rendezvény jó ugródeszka lehet – hangsúlyozta dr. Tilki Attila országgyûlési képviselõ.

– Ha kitörési pontnak szánjuk a turizmust, a rendezvényeket csak összefogással, politikamentes hozzáállással és minõségre törekedve lehet megszervezni, megrendezni – kapcsolódott az elhangzottakhoz dr. Hanusz Árpád, aki aláhúzta: a turisztikai rendezvénynek nem az a lényege, hogy a faluban élõk jól szórakozzanak a programok alatt, hanem, hogy a helyiek munkája által az ide látogató idegen érezze jól magát.

A Halászléfõzõ Verseny hangulatából és a résztvevõk számából ítélve elmondható: Túristvándiban több százan érezték jól magukat. Huszonöt csapat bográcsában fõtt a halászlé, amelynek készítésekor mindannyian a különlegességre törekedtek.

A nyírmeggyesiek kaporral, harcsagombóccal ízesítették, a Kis Túr Horgászegyesület tagjai többféle halból készítették halászlevüket. A zsarolyáni csapat a külsõségekre is adott: sátruk elõtt horgászó szalmabábu ült, a kocsordi Kraszna Horgászegyesület tagjai pedig egyenpólóban, felváltva fûszerezték üstjük tartalmát.

Az ízek mellett a látványra sem lehetett panasz: komédiások, énekmondók, hagyományõrzõ csoportok elõadása jelentett késõ estig kikapcsolódást a közönségnek.

- Koncz Nóra -

 


 
<< Els < Elz 1 2 3 4 5 6 7 Kvetkez > Utols >>

Eredmnyek 133 - 165 / 220
 

Hírek

 2010.12.11.

Visszakaptuk a vasútközlekedést

Egy évet kellett várni. A Somodi Mária-féle Közlekedési Klub szervezésében 2009. december 12-én tartottunk vonalbúcsuztató megmozdulást. Akkor úgy tûnt, hogy bármennyire is ésszerûtlen a döntés, a vasútunkat halálra ítélték. Hiába a tradíciók, hiába az igény, a rációt suttba dobva - tisztán pénzügyi szempontok alapján - a fõvárosban döntöttek a mi közlekedésünkrõl. S bár ígérte az akkor ellenzéki, azóta kormánypárt, hogy amennyiben õk irányítják az országot, abban az esetben visszaállítják a közlekedés bevált rendjét, valljuk be: hittük is meg nem is. Idén december 11-én aztán megtörtént. A területért felelõs államtitkár, Fónagy János részvételével megtartott ünnepség keretében visszakaptuk a vasútközlekedést




 
2010.11.26.

 Kölcsey Ferenc Általános Iskola akadálymentesített feljárójának átadása

2010. november 26-án a Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsõde intézményében  akadály mentesítési feljáró átadására került sor
 

 
 
2010.09.29.

Újraindul a vasút
 
Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a Minisztérium döntése alapján a 113-as számú, Fehérgyarmat – Zajta vasúti vonalszakaszon a személyszállítás a decemberi menetrendváltást követõen újraindul.



 
 
2010.09.24.

Kölcsey Ferenc Általános Iskola épületének tetõ szigetelése befejezõdött

A Kölcsey Ferenc Általános Iskola épület tetõszigetelésének állapota rendkívül leromlott a szélsõséges hideg, illetve meleg idõjárások váltakozása következtében. A folyamatos beázások jelentek meg az emelet több tantermében és a földszinti ebédlõ helyiségében. Az Önkormányzat egyetemleges biztosítása a tantermek festésének kijavítását finanszírozza, viszont a tetõ kijavítását nem.



 

 2010.09.14.

Tájékoztatás térfigyelõ kamerák elhelyezésérõl

Fehérgyarmat Város Önkormányzatának Közterület-felügyelete térfigyelõ kamerákat helyeztet el a város belterületének különbözõ pontjain a közterület rendjének megóvása érdekében (Városfejlesztés, Környezetvédelmi és Mûszaki Bizottság 80/2010. (IX.01.) VFB határozata alapján):

1. Sétáló utca, szelektív hulladékgyûjtõ sziget - Városi Galéria épülete

2. Kertváros utca, szelektív hulladékgyûjtõ sziget – Kis ÁBC

3. Sport utca, szelektív hulladékgyûjtõ sziget – ÁFÉSZ Italdiszkont

4. Körforgalmi csomópont, Kossuth tér, Petõfi utca

 

YouTube videók

 

Ajánlott oldalak


 
 






 








 
 
 



 

2007.

Ajánlott böngésző: Firefox