MENÜ
Kezdõlap
Önéletrajz
Képgaléria
LINKAJÁNLÓ
Magyar oldalak
Külföldi oldalak
Történelmi oldalak
MEGHÍVÓK
Testületi ülés
Kistérségi Társulás
Képgaléria ajánló
 
 
 
 
 
 


 
 
 
 
 
 
Választás 2010
 
Választási eredmények

 Választással kapcsolatos hírek
 

Önkormányzati választások
Rejtõzködõ Magyarország
Cikekk a Magyar Nemzetben,
választókerületem településeirõl,
Ludwig Emil tollából:

Túrricse

Szamosbecs

Gyügye

Gacsály

Csenger

Szamosújlak

Szamostatárfalva

Jánkmajtis

Túristvándi

Nagyszekeres

Kisszekeres

Csengersima

Vámosoroszi



Fehérgyarmati oldalak
 

 












 
A sajtó miatt függeszthették fel a fehérgyarmati víztorony bontását

Felfüggesztették a kedden felrobbant fehérgyarmati víztorony bontásai munkálatait pénteken reggel egészen addig, amíg a helyszínen forgató televíziós stáb el nem megy. A csatorna riportere és munkatársai egyébként nem a munkaterületen vannak.


A kedden felrobbant fehérgyarmati víztoronyról pénteken reggel kezdték volna el leválasztani a jelenleg rongyként lógó köpenyt. A forgatóstáb a helyszín közelében várta, hogy megörökíthesse a bontást. A munkálatok meg is kezdõdtek, ám azt hirtelen felfüggesztette  az érintett cég vezetõje. Úgy döntött, hogy egészen addig nem folytatják, amíg a stáb el nem megy, vagy pedig ki nem kapcsolják a kamerát. Döntését nem indokolta.


A forgatócsoport egyébként nem a munkaterületen van, csak a víztorony közelében.

A fehérgyarmati víztoronyban még kedden történt robbanás. Nem sérült meg senki, viszont átmenetileg 11 ezer ember - Fehérgyarmat, Kömörõ, Mánd és Penyige lakossága - maradt víz nélkül. Azt még vizsgálják, hogy pontosan mi történt, felmerült, hogy metángáz robbanás volt.

A helyi jegyzõ csütörtökön a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy többen kérdezték már tõle, miért a miskolci vasipari céget, a Dinas Kft.-t kérték fel a munka elvégzésére. Õk erre azt felelik: mert õk voltak azok, akik a megkeresésre azt felelték: holnap jövünk.                                

forrás: SZON


 
Összedõlt a Fehérgyarmati víztorony


Szemtanúk elmondása szerint olyan erõvel robbant szét a víztorony Fehérgyarmaton, mintha bomba találta volna el. Nincs vízszolgáltatás, az áramszolgáltatás is szünetel, mivel a víz egy villanyoszlopot is kidönött.


Senki sem sérült meg, mert az építmény egy focipálya szélén, a lakott területtõl távolabb van. Kömörõn, Mándon, Penyigén és Fehérgyarmaton összesen körülbelül 11 ezer embert érint a vízhiány. A robbanás okát egyelõre nem tudni.

Dr. Kovács Attila jegyzõ a Független Hírügynökségnek azt mondta: bár mindenki robbanásról beszél, egyelõre nem tudni, mi történt a toronyban. Annyi bizonyos, hogy a tároló része leszakadt, a darabjai két-három focipályányi területen szóródtak szét, a külsõ köpeny megmaradt része pedig most úgy lóg a csövön, mint egy rongy. A kiömlõ víz villanyvezetékeket szakított le, és megrongált néhány villanyoszlopot.

A területet most áramtalanítják, közben megkezdi a helyreállítást az E-On: 2-3 villanyoszlopot kell kicserélni, a leszakadt vezetékeket visszahelyezni. Ezután kezdhetik meg a torony szétszakadt darabjainak összeszedését. A részleteket a védelmi bizottság ülésén tárgyalták meg.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A legfontosabb feladat most a víztorony kiiktatása - mondta még el a fehérgyarmati jegyzõ. A vízellátást földi tározókból, szivattyúkkal fogják megoldani, ennek az a hátránya, hogy kisebb lesz a csövekben a nyomás. Remények szerint még kedden lesz víz a hálózatban, azt viszont egyelõre becsülni sem lehet, mikorra készülhet el az új torony. A procedúra akár egy évig is tarthat.

A most tönkre ment tornyot 1993-ban építtette Fehérgyarmat önkormányzata, akkori áron 35 millió forintba került.

Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság szóvivõje megerõsítette, hogy az érintett települések lakóinak nyomáscsökkenéssel kell számolniuk a vízhálózatban. Ha mégis vízhiány alakulna ki, a katasztrófavédelem felkészült ennek kezelésére - tette hozzá.

- Független Hírügynökség -
 

 
 
SZON HÍREK:

CSÜTÖRTÖK:



Fehérgyarmaton csütörtökön leveszik a felrobbant víztorony köpenyét
A tervek szerint csütörtökön délben megkezdik a Fehérgyarmaton kedden felrobbant víztorony köpenyének az eltávolítását.
A feladatot egy miskolci cég végzi a szatmári városban, a munka várhatóan péntekig tart - tudta meg a Független Hírügynökség csütörtökön Szatmári Zoltántól, a Tisza-Szamos-menti Közmûszolgáltató Kft. ügyvezetõjétõl.

A torony talapzatához egyelõre nem nyúlnak, ahhoz elõbb bontási tervet kell készíteni, amit engedélyeztetni kell, ez augusztusra várható. Szatmári Zoltán azt is elmondta: csütörtök reggel kapta meg az eredményét az általuk kezdeményezett vízminõség-vizsgálatnak, a nyíregyházi Nyírségvíz Zrt. laboratóriumában kimutatták: nincs metángáz a fehérgyarmati vízben. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy feltehetõleg nem metángáz, hanem valami más okozta a robbanást.

Tovbb...
 
VIII. GYARMATI VIGASSÁGOK
 
 
 

 
 
Csengeri alapszintû kistérségi járóbeteg-szakellátó központ ünnepélyes alapkõletétele

2010. július 03.
 


 

 Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes ünnepi beszéde:

 
 Fõtisztelendõ és Nagy Tiszteletû Urak, Elnök Úr, Polgármester Urak, Képviselõ Úr! Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Barátaim !
 
Minden ünnepségre felmerül az a kérdés, hogy voltaképpen mi az értelme annak, hogy egy-egy kitüntetett idõben összejövünk, zászlók, beszédek, szavalatok, mi ennek az értelme? Én azt gondolom, hogy alapvetõ értelme van, az egyes ember és a közösség életében is. Mert az ünnepek, az ünnepségek azok, amelyek az idõ menetét jelzik és útjelzõ oszlopokat tesznek le az idõ menetében.
Azt gondolom, hogy itt most valahogy helyre állt a dolgok normális rendje, amikor egy jó cél érdekében együtt van a Kormány, az Országgyûlés, az Önkormányzat, az Egyházak, a civil szervezetek,   együtt vagyunk  magyar közösségek. Így együtt vannak azok, ahol mindenki a saját területén, ahova az élet állított minket, megtudjuk tenni azt aminek a végeredményeként aztán létrejön az a mû, legyen az egy egészségház, egy iskola, egy gátfelújítás bármi. Tehát ezért fontos az, hogy itt együtt vagyunk jelen.
Azt gondolom, hogy a legjobb befektetés a jövõben, ami csak létezik az – az egészség. Az egészség és a tudás. Az egészségház és az iskola. Lehet mérni egy ország teljesítményét ilyen makrószámokkal, hogy GDP, nemzeti össztermék, deficit, lehet ilyen szavakat mondani, lehet az ország teljesítményét, közgazdasági számokban mérni. A valóságot nem ezek a statisztikai számok, nem ezek a pénzügyi számok jelentik. Ezek is fontosak, de az igazi valóság az, hogy az az iskola felépült -e, hogy helyben van-e rendelõ.
Helyben van-e mondjuk egy helytörténeti múzeum, hogy a helyi közösség életminõsége javuljon.
S ezért a mi egész filozófiánknak a lényege az, hogy nem az állam felõl közelítünk az emberhez, hanem az ember felõl kell közelíteni az államhoz, mert mindennek a végsõ célja az, hogy az az ember, aki itt van Csengerben, aki Szamosangyaloson, vagy aki ott van Szatmárnémetiben az az ember az a közösség gazdagodjon.


Az Õ életminõsége javuljon, mert végsõ soron  a magyar államnak az értelme és a célja az, hogy a magyar emberek életminõsége javuljon, és a magyar nemzet fennmaradjon, és hogy az Esperes Úrnak a prédikációjához kapcsolódjam, azért nagyon fontos, hogy Szent János rendjének a szellemisége, a maga Máltai, Johannita összetettségében, hogy szerepet vállalnak ebben, mert az ember olyan lény antropológiailag, teremtésénél fogva, hogy test és lélek szellem összetettsége.
Tehát nem lehet az embert pusztán csak testileg gyógyítani, kell hozzá a lelki szellemi háttér is, mert ha ez nincsen, akkor ezt az orvosok pontosan tudják, hogy sokkal kisebb a gyógyulásnak az esélye, ha nincs mögötti spiritualitás.  Ugye Jézus is azt mondta, hogy nem csak kenyéren él az ember, hanem igével is. De ez fordítva is igaz, hogy nem csak igével él az ember, hanem kenyérrel is. Ezért nagyon helyes az, hogy együtt van a templom, ahol a lélek és az ige és együtt van az egészségház, ahol az ember biológiai, fizikai jóléte, jólétéért van. S ez a kettõ együtt képes az ember gyógyítását megcselekedni.
Ha megengedik elmondok egy történetet, mert ebben benne van, hogy gyengék vagyunk, hogy esendõek vagyunk de próbáljunk egyrõl a kettõre jutni.
Esperes Úr prédikációjában is szerepelt, a szentírásból ismert rész, amikor a beteget 4 ember viszi oda Jézushoz, megbontják a tetõt és úgy engedik le, az Úristen meggyógyítja, de ehhez kellett 4 olyan ember, aki odavitte azt a mozgásképtelen embert, átküzdötték magukat a tömegen, kibontották a tetõt és leengedték.
Ezzel azt akartam Önöknek mondani, igen esendõek vagyunk, hol megfogjuk a hordágyat, hol nem. Láttam ezzel kapcsolatban,  egy falu  templomának a feliratát, s ilyenek vagyunk mi. Egy nagyon szép falu kis templomának kapuja fölé, föl volt írva, bele vésve a kapu felé  a kõbe, „hogy Isten mindig vár rád” ,alul meg egy kis zománc tábla, hogy a Plébános Úr fogadó órája 9-tõl 10-ig.
S így vagyunk mi is, hogy Isten mindig vár ránk, de próbáljunk, hogy a plébános ne csak 9-tõl ,10-ig, hanem mondjuk 8-tól délig, próbáljunk vinni a hordágyat és azt gondolom, hogy a Máltai Rend és a Johannita Rend pontosan ezt akarja megtenni, hogy ahogy az emberek odavitték azt a hordágyat Jézushoz, ugyanúgy az idejükbõl az erejükbõl mindenki egy kicsit áldoz arra, hogy a másik embert odatudjuk vinni a gyógyítás forrásához.
A másik gondolat, amit elszeretnék mondani Önöknek az, hogy lehet, hogy ez személyesnek tûnik, de azt gondolom, hogy egyetemes érvényû. Szeretném megköszöni Osváth György Elnök Úrnak, hogy meghívott erre a mai ünnepségre, mert azt gondolom, hogy ahogy az ország jóléte az országban lévõ települések jólététõl függ, ugyan úgy igaz az is, hogy egy ország története és történelme a családoknak a történetével azonos.

Amikor Osváth György az Osváth család történetét genealógiailag és történelmileg megírta, akkor ez által a magyar nemzet történetének egy olyan szeletét mutatta be, amit rajta kívül senki más nem tudott megtenni. Hogyha mindannyian hûségesek vagyunk a családunkhoz és ahhoz a közösséghez, amely elbocsátott minket, lokálpatrióta módon, ha valahol otthon tudunk lenni a világban, ezeknek a családtörténeteknek az összessége, jelenti a magyar nemzet történetét.
Azt gondolom, hogy tényleg van egy megrendítõ abban, hogy Osváth György, akit mindenki ismer Brüsszelben, a Máltai Renden keresztül Rómában, a világ nagyon sok helyén ismerik, Antal Józsefnek volt tanácsadója, Õ fontosnak tartja azt, hogy a családjának az Õseinek a szülõföldjére visszajöjjön, és Õt ha megkérdezik, hogy hova valósi akkor a lelke mélyén azt mondaná, hogy Csengeri. Ez az egészséges példaértékû lokálpatriotizmus az, ami a nemzet patriotizmusát adja.
Kedves Barátaim!
Annak is van valami szimbolikus ereje, hogy itt a határ mellett azért együtt vagyunk. Magyarországiak, a határ másik oldaláról a Kárpátmedencei magyarság, akár a Partiumból, Erdélybõl, akár Kárpátaljáról, mert mi együtt vagyunk a magyarság. A magyar nemzet történelmi okból kifolyólag egy olyan nemzet, ami egy három lábú székhez hasonlítható: az anyaországi magyarság, kárpátmedencei magyarság, és a nyugati emigráció.  A három láb közül bármelyik eltörik vagy kiesik, akkor a szék felborul.
Mi Magyarok csak úgy tudunk megmaradni az egyetemes magyarságban, ha a széknek mind a három lába stabilan áll. Botrány az, amikor nem is olyan régen kint voltunk kárpátalján, az ott lévõ kárpátaljai románoknak volt román állampolgárságuk, az ott lévõ szlovákoknak volt szlovák állampolgárságuk, az ott lévõ oroszoknak egyébként  volt orosz állampolgárságuk, csak az õshonos magyarságnak nem lehetett magyar állampolgársága.
Ezért tartottuk elsõdleges küldetésünknek azt, hogy minden magyar, aki persze eddig is ,egy volt nyelvében, kultúrájában, történelmében, az most a magyar állampolgárság lehetõségével közjogi értelemben is egyesüljön, hogy közjogi értelemben is egyesíteni tudjuk a magyar nemzetet.  Joggal lehet azt mondani, hogy „Kedves Miniszter Úr!” ez tényleg nagyon szép beszéd volt, csak az a helyzet, hogy mi itt élünk a mindennapoknak ezer és ezer problémája között. Munkanélküliség, szegénység, a termést elvivõ idõjárási csapások, ezer és ezer baj.
Ez igaz, csak nekünk magyaroknak van egy különleges erõnk az, hogy van felettünk egy szellemi védõpajzs az örök magyarság védõpajzsa. Szent István és Szent László, Bocskai és Pázmány Péter, Széchenyi, Kossuth és Deák, Mindszenti Bíboros Úr és Ravasz Püspök Úr, Õk azok az örök magyarok, akik mikor a magyar nemzet útkeresztezõdéshez ér, Õk azok a csillagok, akik utat mutatnak nekünk. Adja Isten, hogy rájuk tudjunk figyelni és az egyetemes magyar nemzet megmaradását szolgáljuk, a magyar történelemhez, a magyar kultúrához, a magyar nyelvhez való hûségben.  Ezt csak akkor valósul meg igazán, ha olyan konkrét lépésekben tudjuk építeni a nemzetet, mint egy egészségház, mint egy iskola, mint egy beruházás, és hogyha az egész magyar történelem és az egész magyar kultúra, úgy él bennünk azzal a büszkeséggel, hogy Én úgy vagyok része az egyetemes magyar nemzetnek, úgy vagyok patrióta, hogy van egy olyan terület, van egy olyan falú, van egy olyan település, ami az Én szûkebb patriám. Az Én egészséges lokálpatriotizmusomnak a gyökere. Tehát Én úgy tudok igazán magyar lenni, hogy Én igazán Csengeri vagyok. S akkor tudom a magyar nemzetet építeni, hogyha a saját szülõfalumat, a saját szülõföldemet építeni tudom.

Ezekkel a gondolatokkal köszönöm meg megtisztelõ figyelmüket.



 
Dr. Tilki Attila országgyûlési képviselõ, polgármester ünnepi beszéde:

 
 A Tibeti Magyar Tagozat tagjaként engedjék meg, hogy egy Tibeti közmondással kezdjem a  rövid gondolataimat. Ez a közmondás azt mondja, hogy „sátor nincs meg sátorfa nélkül, érdem nincs társak nélkül”. Azt hiszem ez a beruházás, ez a fejlesztés ez tökéletesen példázza azt, hogy  több ember összefogása és egy hosszú út vezetett ahhoz, hogy most itt alapkõletételen lehessünk.
A Polgármester Úr összefoglalta, hogy kik segítettek. Én azt hiszem, hogy a kép akkor teljes, hogyha megemlítünk még három nevet, hiszen annak idején ahhoz, hogy – a szocialista idõszakban igaz -, de hogy egyáltalán lehessen errõl beszélni, ahhoz mindenképpen kellett egy fax  és ezt a faxot Bokor László volt polgármester küldte el.
Fontos beszélni arról, akik elõször elkészítették ezt a pályázatot az pedig Szórádi Sándor Úr volt, aki figyelt ara, hogy a Minisztériumban is próbáljon koordinálni, próbáljon segíteni. Valamint meg kell említeni a kistérség polgármestereit, természetesen itt a kistérség elnökét Petõ András Polgármester Urat.
Ez azért fontos hiszen a Polgármester Úr említette Csegöld, Császló és Gacsály települések nevét, és  én mint a Fehérgyarmati Kistérség Elnöke, ahova tartoznak ezek a települések, mielõtt valaki azt hinné vagy azt gondolná, hogy átigazolnak a másik kistérségbe, természetesen azért írták alá ezek a polgármesterek a pályázatot, hogy meglegyen az a mutató, amivel pályázni lehetett.
Ha mi nem segítünk, ha nem segítenek azok a polgármesterek akkor ezeket a mutatókat nem lehetett volna produkálni.
 Istentisztelet közben gondolkodtam azon, hogy milyen felemelõ és milyen megtisztelõ, hogy egy alapkõletételen lehetek jelen Dr. Semjén Zsolttal. Azzal a Dr. Semjén Zsolttal, aki az elõzõ 4 évet Navracsics miniszter úrral együtt minden hétfõn, vagy majdnem minden hétfõn ellenszélben végig ülte, ellenszélben ülte úgy végig, és reagált  az akkori miniszterelnök álmok futásaira, hogy nem volt könnyû helyzetben.
Nem volt könnyû helyzetben de tudta azt, hogy ott állnak a képviselõk mögötte, tudta azt, hogy képviselõk mögött pedig ott állanak azok az emberek, akik nem éreztek mást az elõzõ 4 évbõl, csak falú rombolást és a  vidék rombolást, és milyen jó most egy építkezésen egy építkezés elõtt egy alapkõletételen együtt  lenni.
Ha Dr. Semjén Zsolt Úr Dosztojevszkijt említette. Dosztojevszkij egyszer azt mondta, hogy az ember számára az a legnagyobb kínzás ha nem ismerik el a munkáját.  Hányszor éreztük ezt az elõzõ 4 év alatt, és nagyon nagy büszkeség számomra is, hogy most egy  alkotó idõszaka van a Magyar Országgyûlésnek. Közel egy hónapban  megfordul a térségben,  Szászfalvi államtitkár Úr, akivel Schönberger Püspök Úrhoz látogattunk Szatmárnémetibe.
Itt volt Balogh Zoltán a fehérgyarmati református ünnepségen. Szinte jelképes, hogy kik látogattak ide az új magyar kormány részérõl. Jelképes lehet az is, ha Zsolt arról beszélt oktatás és egészség, akkor legyen egy másik hasonlat az ép testben, ép lélekhez szolgáló másik vetület, hiszen egészség és sport. Ahogy jöttünk a kézilabda világbajnokság molinója volt kifüggesztve. Ha keddre gondolunk vissza felemelõ érzés volt, egy olyan Köztársasági Elnököt választani a 263 Fideszes országgyûlési képviselõnek, aki arról beszélt, hogy az egészséges emberhez az egészséges fejlõdéshez csak összefogva, csak a sport és a magyar nyelven keresztül vezet az út. Székfoglaló beszédében is errõl beszélt. Ha Dr. Semjén Zsolt arról beszélt, hogy akkor vagyunk lokálpatrióták, akkor vagyunk igazi magyarok hogyha figyelünk a saját adott kis közösségünkre, ahova valósiaknak valljuk magunkat. Engedjék meg nekem, hogy arról szóljak  nagy öröm, hogy beszélhetek, hiszen 4 évig nem volt lehetõségem Csengerben szólni, engedjék meg nekem, hogy én is úgy legyek itt,  mint országgyûlési képviselõ, mint lokálpatrióta.  Kölcsey Ferenc szavaival szeretnék búcsúzni, aki annak idején a reformkorban egy alkotó korban a Szatmári térség országgyûlési követe volt. Azt írta Kölcsey a Parainezisben, „ Mit ér egy csepp víz, szinte semmit, de mit ér ha milliomodként egyesülnek a cseppek.” Ezt érezzük most, ezt érezzük most a magyar Parlamentben, ezt érezzük most itt Csengerben, ezt érezzük most a csengeri kistérségben, és ezt érezzük most fehérgyarmati kistérségben. Akár Szatmárnémetiben, az egész Szatmárban.

Köszönöm szépen megtisztelõ figyelmüket. 

 


 
Madárlakások a Kossuth parkban

 

 A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szatmár-Beregi Helyi Csoportja a fészkelési idõszak megkezdése elõtt 15 db úgynevezett „B” típusú odút helyezett ki a Kossuth téri parkba.
 

 

Ez az odútípus a leggyakrabban használ mesterséges költõhely, amelynek berepülõ nyílása 32 mm, így alkalmas fészkelõhelyet biztosít a széncinegének, a csuszkának, a mezei verébnek, sõt a légykapónak és a nyaktekercsnek is. A mintegy 4-6 méter magasra felfüggesztett odú kihelyezésénél a madarászok figyeltek arra, hogy a bejárati nyílás ne észak felé nyíljon, ugyanis a szél által befújt esõ veszélyeztetné a költés sikerét. Az odúkihelyezésre azért volt szükség, mert a parkban található természetes fészkelõhelyek száma az idõsebb, odvasodó fák hiánya miatt kevés. A mesterséges madárfészkek, azonban nem csak a költési idõszakban nyújtanak nagy segítséget az apró tollas barátainknak, hanem a hideg téli napokban is, amikor a hófúvások és a kemény fagyok ellen ide menekülnek.

       


Az odútelep átadása során Kónya József a helyi csoport tiszteletbeli elnöke személyes madarász élményein keresztül hangsúlyozta a madárvédelmem fontosságát és ezt követõen városunk polgármestere, Dr. Tilki Attila részére jelképesen átnyújtott egy, az egyesület logójával ellátott fészekodút. A polgármester úr a jelenlévõkhöz szólva elmondta, hogy magánemberként, valamint a város vezetõjeként is fontosnak érzi a természetvédelem ügyét, ezen belül a madarak védelmét és ennek érdekében biztosította a helyi csoport vezetõit a további együttmûködésérõl. A rövid átadó ünnepséget az óvodások madarakról szóló éneke zárta.


 
Az elsodort falu

Negyven éve megszüntették Nagygécet, egykori lakosai azonban most újra felélesztenék. Az árvízi emlékmû múlt szombati felavatásán a szándékos falurombolásról is megemlékeztek.
 
Nagygéc, 1970. május 14. Aznap éjjel a kutyák félelmetesen vonyítottak. A gyerekek lefeküdtek aludni, de õk is megérezték a bajt. Hamarosan dörömbölés az ajtón, valaki kiabál: meneküljenek, jön a víz!

Talán csak másodpercek teltek el, az emberek felkaptak valamit a pizsamájukra - szaladtak az Erge patakig, de a hídon már nem lehetett biztonságosan átkelni. A gyerekeket erõs, csizmás férfiak ragadták meg, akiket a hatalmas robajjal hömpölygõ víz majdnem elsodort - aztán mégis mindenki kijutott az áradat fogságából.

Tovbb...
 
Borfesztivál Nagyszõlõsön

2010.06.12.

 Az immár hetedik alkalommal megszervezett nagyszõlõsi borfesztivál idén is a Perényiek városának központjából induló felvonulással vette kezdetét az elmúlt vasárnap. A Nagyszõlõsi járás falvaiból összesereglett fiatalok a járás és a város vezetõit követve népviseletben, zenélve-énekelve vonultak végig a város fõutcáján a borfesztiválnak helyet adó Perényi-parkig, bemutatva a vidék nemzetiségeinek változatos hagyományait.

A borfesztivál szervezõinek hangsúlyozott célja a borfogyasztás kultúrájának terjesztése, a szõlõtermesztés hagyományának visszaállítása, a helyi bortermelõk támogatása, a régió turisztikai potenciáljának növelése, a hagyományos nemzetiségi konyha megõrzése, a népmûvészek által készített termékek értékesítése, a vidék etnikai sokszínûségének és hagyományainak népszerûsítése, a kultúrák közötti kapcsolatok erõsítése.

Tovbb...
 
KMKSZ-közgyûlés Beregszászon

2010.05.09.

 A kárpátaljai magyarságnak a megmaradásához szüksége van a magyar állam segítségére, mert e nélkül nem marad fenn a közösség – jelentette ki vasárnap Beregszászon Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a szervezet XXI. közgyûlésén.

Elnöki beszámolójában Kovács kifejtette: bebizonyosodott, hogy Ukrajnában nem lesz jogállam, sem középosztályon nyugvó polgári társadalom, ezért a kárpátaljai magyarság túlélésének fontos feltétele „önvédelmi reflexek” megõrzése. Vagyis a kárpátaljai magyaroknak a helyhatósági választásokon magyar pártra kell szavazniuk, különben nincs esély a túlélésre – fogalmazott, hozzáfûzve: „a kárpátaljai magyarságnak a megmaradásához szüksége van a magyar állam segítségére, mert e nélkül nem marad fenn a közösség”.

Tovbb...
 
Új udvari játékok Óvodáinkban
 
 
 
Szelektív hulladékgyûjtés népszerûsítése

Az ÖKO.Pannon Nonprofit Kft., Fehérgyarmat Önkormányzta és a Bio. Pannónia Kft. szelektív hulladékgyûjtést népszerûsítõ road show-t tartott. A megnyitót városunk polgármestere mondta. Kötetlen beszélgetés keretében Dr. Tilki Attila érdeklõdött a gyereketõl, mennyire ismerik a Fehérgyarmati szelektív hulladékgyûjtést.
A rendezvényen a gyerekek játékos formában ismerhették meg a szelektíven gyûjtött hulladék újrahasznosításának folyamatát, megtudhatták, hogyan tehetnek a szelektív gyûjtéssel minél többet a környezet védelmében. A Tudás kereke, az Öko-Bokor és a hulladék körforgását bemutató többi játék segítségével pedig személyesen is megtapasztalhatták, miért fontos a hulladékok szelektív gyüjtése.

 

 

 
Szabadtéri istentisztelet, emlékmû avatás
2010.06.05.
 
 
A református egységet és hitvallást szimbolizáló "Magyar reformátusság a Kárpát-medencében" emlékmû avatására került sor városunkban.
 
 
 
 
 
Az ünnepi alkalom  szabadtéri istentisztelettel kezdõdött, melyen Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szolgált. Az emlékmûvet ismertette és felavatta: Prokai Gábor, a Magyar Mûvelõdési Intézet és Képzõmûvészeti Lektorátus osztályvezetõje.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
II. FOKÚ BELVÍZ- VÉDEKEZÉSI KÉSZÜLTSÉG

2010.05.19.

 

Dr. Tilki Attila polgármester 2010. május 18-án
15 órától Fehérgyarmat Város közigazgatási területére II. fokú belvíz - védekezési készültséget rendelt el.
A készültség elrendelésének indoka: Vármegye csatorna Fehérgyarmat nyugati részén folyó megemelkedett vízszintû szakasza veszélyeztette a Mártírok út 35. szám alatt található családi házat.

A belvízvédekezésbe részt vettek a Vízügy (Felsõ-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság), a Katasztrófa Védelem, „Tömöttvár 2007” Nonprofit Közhasznú Kft., Tisza - Szamosmenti Közmûszolgáltató Kft. és a polgármesteri hivatal munkatársai.  
 
 
Katyn

 2010.04.13.

 A katyñi vérengzés néven ismert tömeggyilkosságot a SZK(b)P Központi Bizottságának Politikai Bizottsága 1940. március 5-én hozott döntésére hajtotta végre az NKVD a Szovjetunió területén lévõ hadifogolytáborokban raboskodó lengyel (részben tartalékos) tisztek és fõtisztek ellen. Az áldozatok számát a különbözõ becslések 15 000 és 22 000 fõ közé teszik.

A gyilkosságok áldozatait a Szmolenszk melletti Katinyban (lengyelesen: Katyñ), a Tver melletti Mjednojében és a Harkov elõvárosát képezõ Pjaticsaki erdeiben tömegsírokban hantolták el. Mind a gyilkosságokat, mind pedig az áldozatok eltüntetését nagy titokban végezték, de a németek már 1943-ban felfedezték az elsõ tömegsírokat a Harmadik Birodalom által megszállt területeken, Katyñ erdeiben. (A több helyszínen végrehajtott tömeggyilkosság ezért kapta a nevét Katyñról.) Szintén ehhez az eseményhez kapcsolják annak a 7000 személynek a meggyilkolását, akiket az oroszok Nyugat-Fehéroroszország és Nyugat-Ukrajna börtöneiben tartottak fogva hadifogolystátusz nélkül, jóllehet közel 1000 lengyel tiszt is volt köztük. A vérengzéseknek magyar áldozata is volt, Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora.

A lengyel parlament 2007-es döntése alapján április 13-a a Katyñi Bûntény Áldozatainak Emléknapja.

 
<< Els < Elz 1 2 3 4 5 6 7 Kvetkez > Utols >>

Eredmnyek 34 - 66 / 220
 

Hírek

 2010.12.11.

Visszakaptuk a vasútközlekedést

Egy évet kellett várni. A Somodi Mária-féle Közlekedési Klub szervezésében 2009. december 12-én tartottunk vonalbúcsuztató megmozdulást. Akkor úgy tûnt, hogy bármennyire is ésszerûtlen a döntés, a vasútunkat halálra ítélték. Hiába a tradíciók, hiába az igény, a rációt suttba dobva - tisztán pénzügyi szempontok alapján - a fõvárosban döntöttek a mi közlekedésünkrõl. S bár ígérte az akkor ellenzéki, azóta kormánypárt, hogy amennyiben õk irányítják az országot, abban az esetben visszaállítják a közlekedés bevált rendjét, valljuk be: hittük is meg nem is. Idén december 11-én aztán megtörtént. A területért felelõs államtitkár, Fónagy János részvételével megtartott ünnepség keretében visszakaptuk a vasútközlekedést




 
2010.11.26.

 Kölcsey Ferenc Általános Iskola akadálymentesített feljárójának átadása

2010. november 26-án a Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsõde intézményében  akadály mentesítési feljáró átadására került sor
 

 
 
2010.09.29.

Újraindul a vasút
 
Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a Minisztérium döntése alapján a 113-as számú, Fehérgyarmat – Zajta vasúti vonalszakaszon a személyszállítás a decemberi menetrendváltást követõen újraindul.



 
 
2010.09.24.

Kölcsey Ferenc Általános Iskola épületének tetõ szigetelése befejezõdött

A Kölcsey Ferenc Általános Iskola épület tetõszigetelésének állapota rendkívül leromlott a szélsõséges hideg, illetve meleg idõjárások váltakozása következtében. A folyamatos beázások jelentek meg az emelet több tantermében és a földszinti ebédlõ helyiségében. Az Önkormányzat egyetemleges biztosítása a tantermek festésének kijavítását finanszírozza, viszont a tetõ kijavítását nem.



 

 2010.09.14.

Tájékoztatás térfigyelõ kamerák elhelyezésérõl

Fehérgyarmat Város Önkormányzatának Közterület-felügyelete térfigyelõ kamerákat helyeztet el a város belterületének különbözõ pontjain a közterület rendjének megóvása érdekében (Városfejlesztés, Környezetvédelmi és Mûszaki Bizottság 80/2010. (IX.01.) VFB határozata alapján):

1. Sétáló utca, szelektív hulladékgyûjtõ sziget - Városi Galéria épülete

2. Kertváros utca, szelektív hulladékgyûjtõ sziget – Kis ÁBC

3. Sport utca, szelektív hulladékgyûjtõ sziget – ÁFÉSZ Italdiszkont

4. Körforgalmi csomópont, Kossuth tér, Petõfi utca

 

YouTube videók

 

Ajánlott oldalak


 
 






 








 
 
 



 

2007.

Ajánlott böngésző: Firefox