MENÜ
Kezdõlap
Önéletrajz
Képgaléria
LINKAJÁNLÓ
Magyar oldalak
Külföldi oldalak
Történelmi oldalak
MEGHÍVÓK
Testületi ülés
Kistérségi Társulás
Képgaléria ajánló
 
 
 
 
 
 


 
 
 
 
 
 
Választás 2010
 
Választási eredmények

 Választással kapcsolatos hírek
 

Önkormányzati választások
Rejtõzködõ Magyarország
Cikekk a Magyar Nemzetben,
választókerületem településeirõl,
Ludwig Emil tollából:

Túrricse

Szamosbecs

Gyügye

Gacsály

Csenger

Szamosújlak

Szamostatárfalva

Jánkmajtis

Túristvándi

Nagyszekeres

Kisszekeres

Csengersima

Vámosoroszi



Fehérgyarmati oldalak
 

 












 
A Don-Kanyarban
 
István atya visszaemlékezése Szatmárnémeti bombázására

21 halott a püspökség óvóhelyén
      A római katolikus püspökség pincéjében is alakítottak ki óvóhelyet. Riadó esetén oda menekültek a püspökség és a környék lakói. Így történt 1944. szeptember 16-án is. Tircsi István kispap így emlékezik:
      “A vacsora utáni szentséglátogatást elvégezve, siettünk megtenni az elõkészületet a várható riadóra. Az ablakok nyitogatásánál már erõs repülõgép-mozgást hallottunk. Felszedve kabátjainkat, óvóhelyi csomagjainkat, nyugodtan mentünk le az óvóhelyre. Közben már szóltak a szirénák is.”
      Az óvóhelynek berendezett pincében gyülekeztek a püspökség lakói, egyházi, valamint civil alkalmazottai. A Gondviselés különös rendelése folytán Scheffler János püspök, öccse, Scheffler Ferenc kanonok és Pakocs Károly vikárius, szokásuktól eltérõen, nem tartózkodtak ugyanezen óvóhelyen azon a napon. 16-án délután kiutaztak a várostól 18 km-re lévõ Szatmárhegyre.
      Dr. Korlát Ferenc szemináriumi lelki igazgató felülvizsgálta a felszereléseket, a vizet, a csákányokat. Kinn hulltak a Sztálin-gyertyák. Fényárban úszott a város.
      “A rózsafüzér végén a szokásos fohászokat mondták, amikor a villany kialudt. Manfrédi fõtisztelendõ úr gyertyát gyújtott. Korlát és Gyurkovics fõtisztelendõ urak figyelmeztettek a veszély nagyságára, felindították a tökéletes bánatot, s a kamarás úr megadta az absolutiót (feloldozást). Az õsz kamarás úr idegeit nagyon megviselték a történtek. Mikor az áldáshoz felállt, egész testében remegett, s a hangja elcsukló, akadozó volt” – emlékezik Tircsi István.
      “Az absolutió után nem emlékszem, hogy felálltunk volna, hanem térden maradtunk. Újból kezdtük a rózsafüzért. Ennek az imának az erõs, bízó hangja most is a fülemben van. Úgy emlékszem, hogy elmondtuk az elsõ tizedet, amikor robbanás történt. Tõlem balra lángot láttam felcsapni, és láttam egy pillanatra a pince falát megrepedni.”
      A légnyomás Tircsi Istvánt felkapta, és arccal a pince megrepedt sarka felé vágta. Bár elborította a törmelék, a repedéseken át levegõhöz jutott. Az óvóhelyen tartózkodó többi személyt teljesen ellepte a törmelék, mind meghaltak.
      Tircsi Istvánt egy katona és egy jezsuita atya, Bátay p. mentette ki, azután elvesztette eszméletét, csak a kórházban tért magához.
      A bombázás 110 percig tartott, és a püspöki palotát három telitalálat érte. Az épület ennek következtében összeomlott, s az óvóhelyen 21 személy lelte halálát. Csak Tircsi István maradt életben.
      A riadó befejeztével az óvóhelyekrõl felvánszorgott lakosságot drámai kép fogadta. Romba dõlt, eltûnt házak, az utcákon járni alig lehetett a térdig érõ törmelékben. Távol és közel mindenütt lángoló épületek. A Deák téren (Eliberãrii) égig érõ lánggal lobogott Papp József temetkezési vállalkozó épülete és az ortodox zsinagóga udvarán lévõ raktár. A városban számtalan helyen volt tûz.
      A szeptember 17-én történt bombatámadás alkalmával újabb két telitalálatot kapott a püspöki palota. Ekkor emberi életben nem esett kár. Összesen tehát öt telitalálat sújtotta az épületet.
      
Nemcsak a környezõ falvakból látták az emberek Szatmárnémeti bombázását. Szemtanúk mesélik, hogy Nagybányán is látszottak a szatmári dráma fényei.
      A püspökség óvóhelyének kiásását magyar és német katonák, valamint néhány jezsuita atya végezte. Más jelentkezõket nem engedtek a helyszínre.
      Dr. Scheffler János püspök emléktábla állítását tervezte a püspökség falára az áldozatok teljes névsorával. Ennek a kegyeleti gesztusnak a megvalósítása a háborút követõ kommunista korszakban lehetetlennek bizonyult.
      A kanonoki lakások kettõ kivételével lakhatatlanná váltak. Károsodtak a többi templomok is. A Szent János plébániatemplom és zárda ablakai és ajtói összetörtek. A templom egyik fala megrepedt, négy befalazott ablak beomlott, összetörve az egyik oltárt. A zárda épületének vakolata lehullott, a tetõzet felszakadt. A 16. támadásban 10 személy halt meg az egyházközség tagjaiból. Súlyosan megrongálódott a Jézus társasági atyák rendháza, a Kálvária templom, a katolikus gimnázium, az irgalmas nõvérek zárdájának egy része, az Irsik konviktus egyik háza stb. A Székesegyház épületét elkerülték a bombák, de a robbanások okozta légnyomás következtében ez is károsodott. Bomba esett a Szent István-szobor közelében lévõ vaskerítés mellé, ezt kiszakította, megrongálta a kaput, betörte az ablakokat, de nem ártott a Szent István-szobornak.
     
 
In memorian Ft. Tircsi István


 
 
 

Tisztelt Gyászoló Gyülekezet!


Megrendülten állok itt nagy idõk nagy tanújának fõtisztelendõ Tircsi István Kanonok Úrnak, ahogy mi itt Fehérgyarmaton neveztük István atyának a sírjánál.

István atya egy olyan idõben lett Isten szolgája vállalva a papi hivatást, amikor is a legkeményebb vallásellenes terror tombolt Magyarországon.

Ebben az idõben felismerni Isten hívását és az emberek szolgálatába állni az embertelenség korszakában különös emberi méltóságról tesz tanúbizonyságot.

Az, hogy István atya végig itt a szatmári részen szolgált és tartotta a lelket az itteni hívekben az Úr különös ajándéka volt a zajtai, mérki, szatmárcsekei, kölcsei fehérgyarmati, jánkmajtisi hívek számára, és egyben jel számukra is, hogy Isten kegyelme minden idõben jelen van köztünk és mindig küld jó pásztort az Õ népének. Nem hagyta õket itt még a nagyobb papi megbecsültséggel, egyházi ranggal járó városi plébániakért cserébe sem, tudta, hogy õt nem véletlenül állították ide.

Pár héttel ezelõtt ünnepelte az egész Katolikus Egyház és a magyar nemzet közösen Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspök boldoggá avatását, aki hasonlóan István atyához e nehéz idõben a példabeszédben lévõ sziklára épített házhoz hasonlóan szilárdan állt hívei mellett és amikor jött a vihar nem sodródott el, hanem vállalta a vértanúság koronáját.

István atyának eddig nem kellett elmennie a viharok között, õ nem volt olyan helyzetben, hogy az élet és Isten között kelljen választania, számára az út, amit kijelölt az élet a hívek itt Magyarország keleti zugában való megtartása volt és ebben példává vált a fiatalok elõtt is, szegletkõ, mely megtartja a belé kapaszkodókat. Mindenkihez volt egy jó szava, sugárzott belõle az optimizmus, a keresztényi szeretet térségünk minden polgára felé.


Figyelmébe ajánlom az itt lévõ sokaságnak Máté evangéliumának pár sorát: „Akkor a király így szól a jobbja felõl állóknak:“Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta. Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.”


István atya ilyen ember volt, aki enni adott az éhezõnek, meglátogatta a betegeket, mindig volt ideje és jó szava a város nyugdíjasaihoz.

Hiszem, hogy István atya most már boldog Meszlényi Zoltán püspökkel, Szatmár korábbi pásztoraival Isten jobbján áll és az összes mennyei karral és renddel együtt zeng dicsõítõ éneket az Úrnak és imádkozik értünk itt maradt szatmáriakért, figyel és támogat minket. Ezekkel a gondolatokkal búcsúzom a város nevében István atyától és kívánom mindnyájunknak, hogy egykor amikor a mi utunk is befejezõdik jót hagyjunk itt magunk után és újra találkozzunk István atyával odaát!

 

 
 
Delegáció Niskóban

2009.11.11.

 Fehérgyarmat Város Önkormányzatának delegációja 2009. 11. 11-én Niskóban vett részt Lengyelország Függetlenségének az ünnepén. Ez az egyik legfontosabb lengyel nemzeti ünnep, hiszen a testvéri ország közel kétszázéves elveszített függetlenségét nyerte vissza 91 évvel ezelõtt.

Szent mise után Nisko Polgármestere, a Fehérgyarmati Polgármester és Niskoi Városi Tanács Elnöke koszorút helyeztek el a Szent József templom falán elhelyezett emléktáblánál emlékezve a Katyñ-i gyilkosság áldozataira, és Józef Pilsudski katonáira.

Az ünnepség folytatódott a Szabadság Téren, ahol beszédet mondott a Niskoi Polgármester - Julian Ozimek és a Fehérgyarmati Polgármester - dr Tilki Attila

Tilki Attila lengyelül elmondott beszédében méltatta a két nép szorosan összefonódó történelmét, párhuzamot vonva Trianon és Lengyelország feldarabolása között.

Beszédének a végén Sólyom László Przemyslben, a Magyar- Lengyel Barátság emléknapján elmondott optimista hasonlatával búcsúzott a lelkes lengyel hallgatóságtól.


Lesz még újra Magyarország!

Isten Áldd meg a Lengyelt!

Jeszcze Wêgry nie zginely

Niech Bóg bogoslawi Polskê.





 A magyar küldöttség (Dr. Tilki Attila- polgármester, Dr. Kovács Attila-jegyzõ, Farkas János –alpolgármester, Kanyó Tamás- polgármesteri referens) ezek után megkoszorúzták Nisko fõterén a Hõsi Halottak emlékmûvét és háború gyermek hõseinek a tiszteletére emelt Lembergi Kis Sasok Szobrát.

Az ünnepség után a város küldöttsége lerótta kegyeletét a Niskói köztemetõben egy második világháborús veterán, õrnagy sírjánál, aki 95 évet élt, Edmontonban (Canadában) halt meg de , a Niskoi temetõben, családi sírboltban temették el .

A néhai õrnagy 2 évvel ezelõtt ajándékozta meg Fehérgyarmatot háborús éveirõl szóló önéletírásával. Józef Plachciñski ezzel a könyvvel szerette volna megköszönni a magyaroknak azt, ahogy a közel 60 ezer lengyel honfitársához hasonlóan õt is mekkora szeretettel fogadta a második világháborúban a magyar nép




Dear Dr. Attila Tilki,
 
On behalf of my family, I would like to sencerely thank you for remembering my uncle Józef P³achciñski and for putting down the beautiful rief on his grave. We were very toutched by this gesture.
 
Kind regards and many thanks,
 
Tadeusz Puchalski
   ( the nephew )
Nisko, 14.11.2009





Lengyel- Magyar Testvérvárosok:
Aba - Werbkowice, Abádszalók - Rzepiennik, Adony - Szczekocziny, Bácsalmás - Gizalki, Baktalórántháza - Lancut, Balassagyarmat - Ostroleka, Balmazújváros - Lancut, Báránd - Belzyce, Békéscsaba - Tarnowskie Gory, Berekfürdõ - Zator, Biri - Mszana Dolna, Bodajk - Plesna, Börcs - Mas³ow, Budapest – Varsó, Budapest III - Varsó-Bemovo, Budapest XI - Ustron, Budapest XIII - Varsó Ochota, Budapest XVI - Krakkó, Budapest XVIII - Dabrowa Tarnowska megye, Budapest XXII - Varsó Bialoleka, Csanádpalota - Jaslo, Cserépfalu - Klutze, Domaszék - Wolbrom, Dömös - Szydlowo, Dunakeszi – Stary Sacz, Eger - Przemysl, Egyek - Radzyn Podlaski, Érd - Lubaczow, Esztergom - Gniezno, Fehérgyarmat - Nisko, Felsõzsolca - Olsztynek, Gyöngyös - Sanok, Gyõr - Poznan, Gyula - Wagrowiec, Hajdúböszörmény - Krasnik, Hajdúdorog - Lubartow, Hajdúhadház - Leczna, Hajdúnánás - Ustron, Hajdúszoboszló - Krynica, Hatvan - Jarocin, Hortobágy - Kazimierz Dolny, Jászalsószentgyörgy - Tarnow, Jászapáti – Lancut járás, Jászárokszállás - Zegocina, Jászfényszaru - Zaklicin, Kazincbarcika - Knurow, Keszthely – Stary Sacz, Kisköre - Namyslow, Kiskõrös - Tarnow, Kiskunhalas - Nowy Sacz, Kiskunmajsa - Lubliníec, Kisvárda - Stryzóv, Kóny - Milowka-Laliki, Kunhegyes - Szerzyny, Lengyeltóti - Wegierska Góra, Lõrinci - Zerkow, Makó - Jaslo, Markaz - Milowca, Martfû - Tuchów, Mezõkövesd - Zory, Miskolc - Katowice, Mohács - Siemianowice Slaskie, Mosonmagyaróvár - Piotrkow Trybunalski, Nádudvar - Urzedow, Nagykálló - Limanowa, Nyékládháza - Chranov, Nyíracsád - Naleczow, Nyíregyháza - Rzeszów, Ózd - Chorzow, Paks - Gubin, Pápa - Gorlice, Pécs - Krakkó, Pomáz - Krzywin, Putnok - Nowy Zmigród, Rákóczifalva - Wierzchoslawice, Rátka - Krzyzanowice, Ricse - Kolaczyce, Sajószentpéter - Kobior, Salgótarján - Gliwice, Soponya - Zwierzyniec, Százhalombatta - Brzesko, Szegvár - Lewin Brzeski, Székesfehérvár - Opole, Szentes - Skierniewice, Szigethalom - Jaworzno, Szigetszentmiklós – Busko Zdrój, Szikszó - Stronie Slaskie, Szolnok - Bielsko-Biala, Tarcal - Lazy, Tata - Piñczów, Tatabánya - Bedzin, Téglás - Ludwin, Tiszaföldvár - Mielec, Törökszentmiklós - Riglice, Újfehértó - Zarow, Vámosmikola - Jadlowa, Vásárosnamény - Lezajsk, Zalaegerszeg – Krosno.

 

 
Ünnepélyes Projektzáró
2009.11.06.

A projekt keretében 2009 nyarán a Bárdos Lajos Iskola teljes rekonstrukciója, és komplex akadálymentesítése valósult meg. Mindezen túl az intézmény eddig nem létezõ funkciók ellátására alkalmas helyiségekkel gazdagodott, így informatika laborral, IKT-alapú nyelvi gyakorlóval, ének-zene, rajz, tánc szaktantermekkel. Akadálymentes parkoló kerül kialakításra, megújul a játszóudvar és modernizálódnak az oktatási eszközök.

Az energiatakarékosság jegyében új tetõ építése, külsõ hõszigetelés javítása, nyílászárók cseréje és villamoshálózat rekonstrukciója valósult meg.




 
Határozat
2009.11.06.


 
Demonstráció Zajtán a vasútvonal bezárások ellen
2009.10.27.

 Nem bezárásra, fejlesztésre lenne szükség – értettek egyet a tiltakozók kedden délelõtt a zajtai vasútállomáson, ahol a településrõlés környékrõl érkezõk azért emelték fel a szavukat, mert a megszûnõ mellékvonalak között szerepel egyebek mellett a Fehérgyarmat–Zajta és a Kocsord–Csenger vasútvonal is.

– Az érintett vonal nélkülözhetetlen a munkába és az iskolába járók számára – emelte ki Zajta polgármestere, Pintye Albert, aki hozzátette:

Fehérgyarmatig telve a vonat, a személyszállítást buszközlekedéssel nem lehet megoldani. A Fehérgyarmati Kistérség Fideszes országgyûlési képviselõjeként dr. Tilki Attila arról beszélt: a legnagyobb probléma, hogy a kormány nem egyeztet, koncepció nélkül veszi el az emberektõl a közlekedésnek ezt a lehetõségét.                                               


forrás: KM

Képek a demonstrációról-->>

 
 
"Fejleszteni, nem bezárni!" feliratú transzparensekkel tiltakoztak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Zajta lakói és a környéken élõk a vasúti szárnyvonalak bezárása ellen kedden a község vasútállomásán.
Elfogadhatatlan és felháborító a kormányzat azon terve, mely országosan 33 vasútvonalon szüntetné meg a személyszállítást - jelentette ki a mintegy száz demonstráló elõtt Tilki Attila, Fehérgyarmat polgármestere, fideszes országgyûlési képviselõ. Hozzáfûzte: Szabolcsban összesen 256 kilométert érint a "vasút csonkolása", így öt vonalon teljesen, míg másik kettõn részlegesen állna le a kötöttpályás közlekedés.

A polgármester kitért arra: a Kocsord és Csenger, valamint Fehérgyarmat és Zajta között megszûnõ vonatforgalom nemcsak a vasút mellett élõknek, hanem az összes szatmár-beregi embernek gondokat fog okozni.
Ezért emeljük fel szavunkat és tiltakozzunk, mert szinte ez az egyedüli infrastruktúra, ami megmaradt a térségnek - közölte.

Román István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés alelnöke kijelentette: a vasutat nem lerombolni, hanem fejleszteni és korszerûsíteni kell, de ez Magyarországon máig nem történt meg. A vonalbezárásokkal kapcsolatban meghozott döntések, a szakmát mellõzve, tisztán pénzügyi-politikai koncepciók alapján születtek meg - tette hozzá.
A két szatmári vonalon túl a Nyíregyháza-Vásárosnamény, Nyíregyháza átrakó-Balsa-Tiszapart, Herminatanya-Dombrád, a Nyíregyháza-Nyírbátor és Ohat-Pusztakócs-Tiszalök között is meg fog szûnni a rendszeres vonatforgalom a tervek szerint.

(MTI)
 
MEGHÍVÓ
2009.10.26.
 
 

 


Sajnálatos az a hír, miszerint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 2010-es vasúti közlekedési menetrendi javaslata alapján megszûnik a Fehérgyarmat-Zajta, illetve a Kocsord-Csenger vasútvonal.

 
Meggyõzõdésem, hogy a kormány a vasútvonalak bezárásával komoly gazdasági károkat okoz, és tönkreteszi a vidéken élõ emberek életét. A személyszállító vasút fennmaradása, szolgáltatási színvonalának növelése érdeke a vidéki embereknek, érdeke a gazdaságnak, és megfelel mind Magyarország, mind az EU, mind a környezetvédelem közlekedéssel szemben támasztott követelményeinek.
 

Tiltakozom a vasúti mellékvonalak bezárása ellen, tiltakozom a vidéken élõ emberek életminõségének további megnyomorítása ellen.

 
Tiltakozásra hívok mindenkit, 2009. október 27-én (kedden) 11 órára, a zajtai vasútállomásra, hiszen együtt, pártállástól függetlenül, közösen van esélyünk fellépni e drasztikus lépéssel szemben.


 
 

Fehérgyarmat, 2009. október 26.

 

Tisztelettel:

 

    Dr. Tilki Attila

  Országyûlési képviselõ

 

 

 
Október 23-ai Ünnepi megemlékezés
2009. október 23.

 Az ünnepi megemlékezés 10 órakor kezdõdött a Római Katolikus Templomban, ahol Dr. Bosák Nándor a Debreceni-Nyíregyházi Egyházmegye Püspöke szentmisét celebrált.

A szentmisét után a II. János Pál Pápát ábrázoló dombormû leleplezésére került sor, ahol Kozma Péter a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés alelnöke és Julian Ozimek Nisko város polgármestere mondott beszédet.
A városi ünnepségen megjelenteket városunk polgármestere  köszöntötte a Mûvelõdési Házban, majd az ünnepi mûsort a Csengeri Ady Endre Gimnázium növendékei szolgáltatták.

Ezt követõen az 56-os emlékoszlop koszorúzására került sor a Református Mûemléktemplom Kertjében.




További képek a képgalériában.-->>
 
2009.10.21.


ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
    Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Képviselõcsoportja


Tisztelt Polgármester Asszony, Polgármester Úr!


Sajnálatos az a hír, miszerint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium 2010-es vasúti közlekedési menetrendi javaslata alapján megszûnik a Fehérgyarmat-Zajta, illetve a Kocsord-Csenger vasútvonal.

Meggyõzõdésem, hogy a kormány a vasútvonalak bezárásával komoly gazdasági károkat okoz, és tönkreteszi a vidéken élõ emberek életét. A személyszállító vasút fennmaradása, szolgáltatási színvonalának növelése érdeke a vidéki embereknek, érdeke a gazdaságnak, és megfelel mind Magyarország, mind az EU, mind a környezetvédelem közlekedéssel szemben támasztott követelményeinek.

„Nem tönkretesszük, hanem fejlesztjük a vasutat, amelyre a kohéziós alap és a közlekedési operatív program biztosít forrásokat, európai uniós forrásból 500 kilométernyi vasútfejlesztés valósul meg az elkövetkezendõ években.”- válaszolta Dr. Oláh Lajos közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár 2009. október 12-én a Parlamentben elhangzott kérdésemre.

Amit a Gyurcsány - Bajnai kormány az elmúlt 7 évben tett, az valódi kontármunka. Újabb és újabb megszorításokkal veszik ki az utolsó filléreket a lakosság zsebébõl, nyirbálják az egészségügyet, bezárják a postákat, a gyógyszertárakat, az iskolákat, most pedig halálra ítélik a vasúti közlekedést, ezzel tönkre téve a vidéki emberek életét, miközben saját embereik számára milliárdos végkielégítéseket fizettek ki.

Elsõ lépésként szándékosan tönkre tették a vasúti menetrendet, nem fordítottak forrásokat a mellékvonalak felújítására, a vasúti gépjármûpark cseréjére, hogy késõbb hivatkozni tudjanak a csökkenõ utas számra.

E térségek lakói számára elfogadhatatlan a vasútvonalak megszüntetésére vonatkozó elképzelés, hiszen ez még hátrányosabb helyzetbe hozza az amúgy is súlyos gondokkal küzdõ határ menti megyénket. A minisztérium által közzétett tanulmány azt bizonyítja, hogy a vonalak megszüntetésére vonatkozó javaslat szakmai szempontból átgondolatlan és elõkészítetlen. Nem tartalmaznak megfelelõ érveket a döntés megalapozottságára, nem számolnak a lehetséges következményekkel, a környezetvédelmi, szociális és népesség megtartási hatások elemzésre nem kerültek. A fejlesztés lehetõségével nem számol a minisztérium.

Nyugat-Európa megtartja, illetve fejleszti a vasúthálózatát, mert ott a gazdasági válság egyik lehetséges kitörési pontját látják benne.

A vasúti közlekedés autóbuszos forgalommal történõ kiváltása nem megoldás. A megoldás a vasútvonalak - ez alatt nemcsak a fõ-, hanem a mellékvonalakat is értem - nemzetközivé tételében, a határon átnyúló vasúti fejlesztésekben rejlik.

Egy demokratikus jogállam a közszolgáltatások színvonalának és fenntarthatóságának feltételeit próbálja megteremteni, nem pedig felszámolni. A vasúti személyszállítás pedig az egyik legalapvetõbb közszolgáltatás, amit a kormánynak kellene a legjobban tudnia.  

Tiltakozom a vasúti mellékvonalak bezárása ellen, tiltakozom a vidéken élõ emberek életminõségének további megnyomorítása ellen.


Tiltakozásra hívok minden településvezetõ kollégámat, 2009. október 27-én (kedden) 11 órára, a zajtai vasútállomásra, hiszen együtt, pártállástól függetlenül, közösen van esélyünk fellépni e drasztikus lépéssel szemben.


Fehérgyarmat, 2009. október 21.

Tisztelettel:
                                                                
                                        
                                          Dr. Tilki Attila
                                          Országgyûlési képviselõ

 
2009.10.12.
 Kérdés – 2009. október 12.
K/10811
A vonat elment, ideje lesz leengedni a sorompót!

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A vonat elment, ideje lesz leengedni a sorompót! Rideg Sándor Szabó bakterét még fûtötte a kötelesség iránti vágy, még ha ugyanúgy fordítva is mûködött, mint önök.

Kedves MSZP-s Képviselõtársaim! Úgy tûnik, önök már csak az embereknek akarnak alaposan befûteni. Nem számít, hogy a vörösen izzó kazán meddig bírja, újabb és újabb lapáttal tartják lendületben a rombolás Bajnai-féle mozdonyát a tolatóvágányon. Önök azt tervezik, hogy regionális kezelésbe adnak több vasútvonalat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Egy olyan megyében kellene a vasúti személyszállítást megrendelniük az önkormányzatoknak, ahol a települések szinte mindegyike önhikis vagy mûködésképtelen önkormányzat. A regionális közlekedési szakbizottság nem más, mint gyávaság. Egyszerûen nem merik felvállalni a halálos ítéletek végrehajtását, csak annak a bársonyszékbõl való felolvasását hajlandóak elvégezni. A vidékiek meg dõljenek a saját kardjukba.

Az önök vasúti közlekedést megreformálni kívánó tervének elsõ része már korábban is megbukott, ugyanis a korábbi mellékvonal-megszüntetések olyan nagyon várt gazdasági hatásai elmaradtak. Ugyanakkor nem látom az autóbusz-közlekedés hihetetlen színvonalra emelését sem, pedig azt is megígérték. A stratégia itt, a második körben is hasonló. A miniszter úr zsigerbõl utasít el bármilyen kommunikációt az érintett települések képviselõivel és a szakma képviselõivel; persze, könnyebb Szegeden pezsgõzni. Ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar vasút ügyét alapvetõen közszolgáltatásnak kell tekinteni, és tiltakozom az ellen, hogy a létét egy vállalat profitjának mértékétõl tegyék függõvé. A személyszállító vasút fennmaradása, szolgáltatási színvonalának növelése érdeke a vidéki embereknek, érdeke a gazdaságnak, és megfelel mind Magyarország, mind az EU, mind a környezetvédelem közlekedéssel szemben támasztott követelményeinek.

Nem gondolja, miniszter úr, hogy álláspontja kialakításánál nem csak a vasúti fõvonalak mellett élõ emberek véleményét kellene meghallgatnia? Mikor látják be végre, hogy az önök ideje lejárt, miért nem hagyják, hogy az ország vonata tovább roboghasson?

Várom válaszát


Válasz:

DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõ Úr! Azért nem hagyjuk, hogy tovább robogjon, mert félünk, hogy olyan kezekbe kerül, mint amilyen beszédet az elõbb hallottunk, a szóvirágokon túlmenõen (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szerényebben!) nem nagyon hallottunk egyetlenegy konkrét javaslatot sem. Megvárom, elnök úr, amíg a bekiabálást abbahagyják, mert nem tudom így elmondani a beszédemet. (Az elnök csenget.)

DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tehát képviselõ úr állításával ellentétben nem tönkretesszük, hanem fejlesztjük a vasutat, amelyre a kohéziós alap és a közlekedési operatív program biztosít forrásokat, európai uniós forrásból 500 kilométernyi vasútfejlesztés valósul meg az elkövetkezendõ években. A magyar vasút nem az elmúlt hét év alatt került abba a helyzetbe, ahol most tart, több kormányzati cikluson keresztül hatalmas belsõ adósságállományt görget maga elõtt. A felelõsséget tehát semmiképpen sem lehet kizárólag a mostani kormány nyakába varrni.
Mára az is tisztán kirajzolódott, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képességét jelentõsen meghaladja a helyközi közösségi közlekedés jelenlegi menetrend alapján történõ mûködtetésének finanszírozása. Nem tartható az az állapot, hogy minden állampolgárnak 30 ezer forintjába kerül a közösségi közlekedés, miközben a színvonal fokozatosan romlik, és a naponta 330 ezer, vasúton utazónak mindössze 15 százaléka fizeti meg a menetjegy teljes árát. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy még egyetlen vasútvonal sorsáról sem született konkrét döntés.

Képviselõ úr kizárólag a vasúti közlekedés mellett érvelt, ugyanakkor több szakmai tanulmány is cáfolta, hogy egy település fejlettsége, fejlõdése attól függ, hogy van-e vasúti csatlakozása. A hazai települések kétharmadában a helyközi személyszállítási közszolgáltatást eddig is kizárólag az autóbuszos forgalom biztosította. Sõt, a települések harmadában párhuzamosan jelen lévõ vasúti és autóbuszos szolgáltatók közül lényegesen többen választják az autóbuszos közlekedést. A most megkezdett átalakítási folyamat részeként a közlekedési regionális szakbizottságok bevonásával nem a döntés és felelõsség áthárítása a cél. Éppen ellenkezõleg, az érintettekhez közelebb kerül a menetrend-elõkészítés, a felelõsség pedig a minisztériumnál marad. Ha jól emlékszem, néhány napja, szombaton pont ezt kérték tõlünk, hogy minél több felelõsséget az önkormányzatoknak. Parancsoljanak, itt a lehetõség! Köszönöm szépen.

 
2009.10.08.
229. ülésnap (2009.10.08.), 68. felszólalás

A felszólalás szövege:

DR. TILKI ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az elõttünk fekvõ jövõ évi, embertelen, cinikus és választási költségvetés áttanulmányozásakor a híres amerikai író, Mark Twain szavai jutottak az eszembe, aki a következõket írta: "A hazugságnak három fajtája létezik: hazugság, szemérmetlen hazugság és statisztika." (Keller László: Ezt gyakoroljátok.) Önök próbálnak mindenféle statisztikát gyártani maguknak és nekünk, hogy elhitessék velünk, hogy mennyire jó ez a költségvetés, hogy elhitessék velünk, hogy mennyire indokolt 120 milliárd forintot elvonni az önkormányzatoktól.

(12.00)

Egy-két normatívát kivéve minden egyes terület - akár településigazgatás, körjegyzõségi támogatás, szociális-oktatási normatíva - elképesztõ mértékben csökken, ami azt fogja jelenteni, hogy össze fognak omlani az intézményrendszerek. Egyszerûen félelmetes, hogy hogyan lehet kitenni intézményekben elhelyezett gyerekeket, elesett, idõs embereket annak, hogy ellátásuk veszélybe kerüljön. Nem lehet így fenntartani a szakmai követelményeknek megfelelõen az intézményhálózatot sem a településeken, sem a megyei önkormányzatoknál.

Itt már arról is beszélni kell, hogy nem lesz megfelelõ minõségû étel, nem lesz idõnként megfelelõ hõmérséklet, és nem lesz elegendõ gyógyszer. Idézek egy szatmári kistelepülés polgármester asszonyától, aki ezt írta a költségvetés kapcsán nekem - Túristvándiról van szó: "A 2010-es költségvetési tervezet 3. számú mellékletének átolvasása után kétségbeejtõ gondolataim támadtak arra vonatkozóan, hogy mint kistelepülési vezetõ át tudjuk-e vészelni az elõttünk álló egy évet. Azt hiszem, egyszerre kellene a 3200 önkormányzatnak lépnie valamit, tenni valamit annak érdekében, hogy ezt a kormány ne tehesse meg az önkormányzatokkal."

Tisztelt Képviselõtársaim! Elhangzott már itt a vitában, hogy véletlenül elírták, rosszul számították a gyermekétkeztetést, hogy 65 ezerrõl csökkenteni szándékoznak 22 500-ra. Önök tényleg komolyan gondolják, hogy 2010-ben megengedhetõ, hogy gyermekek éhezzenek majd Magyarországon? Megdöbbentõ, hogy a fogyatékkal élõk társadalmával is ezt teszik. Döbbenetes, hogy önök, tisztelt szocialista kormány és szocialista képviselõk, megpróbálják eladni pozitív üzenetekkel ezt a magyar önkormányzati rendszert tönkretenni igyekvõ költségvetést.

Érdeklõdéssel hallgattam Arató államtitkár úr komoly, megfontolásra okot adó szavait, amiben azt próbálta megmagyarázni nekem, nekünk, önkormányzati vezetõknek és akár tanároknak is, hogy miért jó ez a költségvetés, miért stabil az oktatási rendszer. A pénzügyminisztériumi államtitkár egyik elkészített diasorozatából idézek önnek, államtitkár úr, aki megfelelõen cinikusan így fogalmazott: "Bõvülõ mozgástér, csökkenõ kiadási terhek. Rugalmasabb osztály-, csoportszervezési feltételek." Mit is jelent ez? Ez azt jelenti, hogy majd lehet 47-48-50 fõs osztályokban tanítani. A pedagógusok számára szakirodalom vásárlásához kötelezõen biztosítandó hozzájárulást önök 14 ezer forintról 4 ezer forintra csökkentik.

Tisztelt Államtitkár Úr! Érdeklõdve hallgattam azt a mondatát, hogy megszûnik a pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos finanszírozás, és majd lehetõség lesz európai uniós pályázatokon részt venni. A tisztelt kollégája, a Pénzügyminisztérium államtitkára ezt írta ebben a diában: "Az intézmények pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos kötelezettségét önképzéssel is teljesíthetik." Nem pályázatról beszél, cinikus mondattal önképzésrõl beszélt. Felháborító! 2002-es szinten vannak az oktatási normatívák. És arról beszélnek, hogy bõvülõ mozgástér?

A mûvészeti oktatásról - elmondta államtitkár úr - megszülettek a számítások. Mit csináltak eddig? Miért nem korábban számították? Hány ilyen hiba lesz még, mint amit ezek szerint az étkezés, a mûvészeti oktatás eredménytelen, rossz, egyeztetetlen számítása okozott? De egyébként azt pontosan értjük, hogy mit csinál a kormány, mert nincs szükség közösségekre. Sokkal jobb, ha az oktatás helyett, az intézmények helyett drogárusító helyeken, illetve a média alacsony színvonalú valóságshow-in nõ fel a következõ generáció. (Egy hang a Fidesz padsoraiból: Szégyen!) Mérhetetlen cinizmus, ami ebbõl a költségvetésbõl kiolvasható!

De nincs ez másképp a szociális normatívák szintén brutális csökkentésével kapcsolatban sem. Ott is leírják: az önkormányzat a helyi igényeknek megfelelõen átalakíthatja a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, valamint az idõskorúak nappali ellátásának arányait. Ez azt jelenti, hogy csökkentik a normatívát, és egy önkormányzat választhat. Vagy azt mondja, hogy mellé teszi a pénzt, ha tudja - nyilván nem tudja -, vagy megszünteti ezt a fajta ellátást. A konfliktust persze oldjuk meg mi, települési vezetõk helyi szinten.

Önök azt mondják, hogy nem lehet majd párhuzamosan normatívát igényelni. Itt a házi segítségnyújtásra és a szociális étkeztetésre gondolnak. Igen, akiket otthonukban részesítettünk gondozásban, azoknál a szociális étkeztetés is megvalósult, és ehhez normatív támogatást kaptunk. Ezek szerint ha nem megy a kettõ együtt, szintén választhatunk. Választhatunk aközött, hogy gondozzuk, de akkor nem segítünk szociális étkeztetéssel idõs embert, vagy pedig fordítva. Azt hiszem, hogy egy normális, magára valamit adó kormánynak nem érdeke: ha már a gyerekek éhezése fenyeget, akkor majd a nyugdíjasok is hasonló cipõben járjanak.

Persze azt szokták erre mondani, hogy a költségvetés, a válság következményeit mindenkinek viselnie kell az országban; persze azért vannak kivételek, akik számolatlanul vették fel a milliókat semmiért, és csak azért, mert önökhöz, a Bajnai-kormányhoz közeli és hû emberek. Elhangzott bizottsági ülésen a Pénzügyminisztérium fõosztályvezetõje részérõl, hogy azért jó ez költségvetés nekünk, önkormányzati vezetõknek, mert megteremtjük a bevétel növelése esélyének lehetõségét. Magyarul csökkentik a normatívát, és azt mondják, hogy nekünk milyen jó dolgunk van, mert növelhetjük így a bevételt - de kitõl?

Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Államtitkár Urak! El kellene egyszer jönni Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, el kellene jönni az egyik leghátrányosabb helyzetû kistérségbe, és ott elmondani a települési vezetõknek, hogy hogyan kérjenek több pénzt az emberektõl, hiszen a normatíva semmire sem nyújt fedezetet.

De eddig az önkormányzatokról beszéltem, egypár szót hadd szóljak a kistérségekrõl. A kistérségeket is katasztrofálisan tönkreteszi a következõ évi költségvetés, pedig ösztönözni akartak bennünket, hogy társuljunk, kényszertársulásokban vegyünk részt. Jó pár normatívát megszüntetnek. Csak a fehérgyarmati kistérség azzal a szabályozással, hogy egy normatívát számoltak ki, elvileg az 1000 lélekszám alatti települések jól járnának, 39 millióra lennénk jogosultak, de maximalizálták, hogy legfeljebb 28 millió forintra jogosult a kistérség - már elvettek tõlünk 11 millió forintot.

Lehetne sorolni sokáig, hogy hogyan akarják és hogyan fogják sajnos tönkretenni a magyar vidéket és a magyar önkormányzatokat. De nekünk azt a kérdést teszik föl, azt kérdezik meg tõlünk az ott élõ emberek, hogy miért mi, a kistelepülésen élõk fizessük meg annak az árát, hogy egyes területeken pazarolták a pénzt, akár bûncselekményt is elkövetve jutottak munka nélkül több millió forinthoz. Lehet ezer és ezer statisztikát készíteni, megmagyarázni nem lehet a megmagyarázhatatlant.

Az Indul a bakterház jut az eszembe, akár a költségvetési vitáról, akár a kormány hét- vagy nyolcéves mûködésérõl, amikor Szabó bakter akkor engedte le a sorompót, amikor a vonat elment; magyarul Szabó bakter is ugyanúgy fordítva mûködött, mint önök, bár Szabó baktert még annak idején fûtötte a kötelesség iránti vágy, önök viszont csak az embereknek akarnak befûteni. Nem számít, hogy a vörösen izzó kazán meddig bírja, újabb és újabb lapáttal tartják lendületben a rombolás Bajnai-mozdonyát a tolatóvágányon. Ez a költségvetés tolatóvágány! Ez a mozdony elment, ideje leengedni a sorompót. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

 

 

 
A hozzászólás megtekintése: videó

A videó megtekintéséhez szükséges lejátszó letöltése: Real Player
 
Szatmári Kulturális Örökség Napok

2009.10.09.

A fehérgyarmati római katolikus egyházközség a jánkmajtisi és a kölcsei egyházközségekkel karöltve részt vesz egy nagyszabású, országos és európai szintû rendezvényen, a 2009. szeptember 19-20-án megrendezésre kerülõ Kulturális Örökség Napokon, valamint az Örökség Napokhoz csatlakozó 1. Magyar Katolikus Kultúra Napjai rendezvényen (szeptember 15-17.). Az egyházközségek célja felhívni a figyelmet Szatmár kulturális értékeire.

A rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitójára 2009. szeptember 16-án 18.00 órai kezdéssel kerül sor a fehérgyarmati római katolikus templomban, ahol Dr. Tilki Attila fehérgyarmati polgármester, országgyûlési képviselõ megnyitó beszédét követõen Tukacs Istvánné jánkmajtisi költõnõ erre az alkalommal írt versét mondja el. Az Erkel Ferenc Városi Vegyeskar és a Református Dalárda a kóruséneklés szépségét mutatja be, a katolikus fiatalok pedig hangszeres minikoncerttel örvendeztetik meg a hallgatóságot.

Az érdeklõdõk számára a három település templomainak megtekintése mellett lehetõség nyílik az ökumenizmus jegyében a fehérgyarmati református, a fehérgyarmati és a jánkmajtisi görög katolikus templom megtekintésére is, valamint igény szerint Szatmárcseke templomainak megtekintésére is (idõpont-egyeztetés szükséges a 30/464-0522-es telefonszámon!).

A szervezõk ezenkívül számos programmal (pl. fotókiállítások – Szatmári katolikus emlékek; A pap, mint az emberi élet kísérõje; A papság éve kapcsán a kispapi élet bemutatása címmel; elõadások, a jánkmajtisi egyedülálló egyháztörténetei kiállítás, és néprajzi múzeum megtekintése) várják az idelátogatókat.

A zárónapon, 10.30 órakor kerül sor a Kelemen Didák Római Katolikus Könyvtár ünnepélyes megnyitójára a fehérgyarmati plébánia udvarán. A könyvtárat megnyitja: Dr. Tilki Attila.  Kelemen Didák a XVIII. század elsõ felében a Felsõ-Tisza vidék apostolaként tevékenykedett, nagy szerepe volt az ellenreformációs mozgalomban, hogy megyénkben a katolikus vallás megmaradt, fennmaradt. Az õ nevéhez fûzõdik a reformáció elindulása utáni katolikus fatemplom felépíttetése Fehérgyarmaton. Már életében „szent ember”-ként tisztelték Erdélytõl Miskolcig.

A szervezõk szeretettel hívnak és várnak mindenkit. A programokról bõvebben a fehérgyarmati egyházközség honlapján
( www.romaikatolikusfgy.5mp.eu ) olvashatnak.



Dr. Kádár Brigitta

 

 

 

 
<< Els < Elz 1 2 3 4 5 6 7 Kvetkez > Utols >>

Eredmnyek 67 - 99 / 220
 

Hírek

 2010.12.11.

Visszakaptuk a vasútközlekedést

Egy évet kellett várni. A Somodi Mária-féle Közlekedési Klub szervezésében 2009. december 12-én tartottunk vonalbúcsuztató megmozdulást. Akkor úgy tûnt, hogy bármennyire is ésszerûtlen a döntés, a vasútunkat halálra ítélték. Hiába a tradíciók, hiába az igény, a rációt suttba dobva - tisztán pénzügyi szempontok alapján - a fõvárosban döntöttek a mi közlekedésünkrõl. S bár ígérte az akkor ellenzéki, azóta kormánypárt, hogy amennyiben õk irányítják az országot, abban az esetben visszaállítják a közlekedés bevált rendjét, valljuk be: hittük is meg nem is. Idén december 11-én aztán megtörtént. A területért felelõs államtitkár, Fónagy János részvételével megtartott ünnepség keretében visszakaptuk a vasútközlekedést




 
2010.11.26.

 Kölcsey Ferenc Általános Iskola akadálymentesített feljárójának átadása

2010. november 26-án a Kölcsey Ferenc Általános Iskola, Óvoda és Bölcsõde intézményében  akadály mentesítési feljáró átadására került sor
 

 
 
2010.09.29.

Újraindul a vasút
 
Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a Minisztérium döntése alapján a 113-as számú, Fehérgyarmat – Zajta vasúti vonalszakaszon a személyszállítás a decemberi menetrendváltást követõen újraindul.



 
 
2010.09.24.

Kölcsey Ferenc Általános Iskola épületének tetõ szigetelése befejezõdött

A Kölcsey Ferenc Általános Iskola épület tetõszigetelésének állapota rendkívül leromlott a szélsõséges hideg, illetve meleg idõjárások váltakozása következtében. A folyamatos beázások jelentek meg az emelet több tantermében és a földszinti ebédlõ helyiségében. Az Önkormányzat egyetemleges biztosítása a tantermek festésének kijavítását finanszírozza, viszont a tetõ kijavítását nem.



 

 2010.09.14.

Tájékoztatás térfigyelõ kamerák elhelyezésérõl

Fehérgyarmat Város Önkormányzatának Közterület-felügyelete térfigyelõ kamerákat helyeztet el a város belterületének különbözõ pontjain a közterület rendjének megóvása érdekében (Városfejlesztés, Környezetvédelmi és Mûszaki Bizottság 80/2010. (IX.01.) VFB határozata alapján):

1. Sétáló utca, szelektív hulladékgyûjtõ sziget - Városi Galéria épülete

2. Kertváros utca, szelektív hulladékgyûjtõ sziget – Kis ÁBC

3. Sport utca, szelektív hulladékgyûjtõ sziget – ÁFÉSZ Italdiszkont

4. Körforgalmi csomópont, Kossuth tér, Petõfi utca

 

YouTube videók

 

Ajánlott oldalak


 
 






 








 
 
 



 

2007.

Ajánlott böngésző: Firefox